Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Történelem - Horváth István: A bányászok sztrájkja 1940-ben a pálfalvai bányakerületben

bérencségig. (A kötet kiadójának előszavából) 1944. ószén vidéken, majd újra Pesten élt 1945-ben. Életéről még annyi az ismeretünk: 1911-től újságíró, kezdetben az. Alkotmány munkatársa. Szerkesztője volt a Nemzeti Újságnak, majd a Budapesti Hírlapnak, végül az Új Nemzedék főszerkesztője. (Új Idők lexikona. 24. kőt 5374. p. 1944.) 34. Lackó Miklós. Nyilasok, nemzeti szocialisták 1935-1944 Kossutb, 1966. 240. p. Dwá» Piroska. Harcoló bányász. Kossuth, 1974.55. p. 35. Lackó M. im. 238. p. 36. Szekeres J. im. 185. p. 37. Sipos Péter Imrédy Béla és a Magyar Megújulás Pártja. Bp. 1970.192-193. p. 38. U. o. 202 p., 192 p. 39. NTM Adattár 1032 sz. 40. Laczkó M. im. 318. p. 41. Saly D. im. 270. p. 42 U. о. 272 р.; A sztrájkok történetét részletesen a megyei történetírás nem dolgozta fel. Különböző mélységig, különböző dátumokkal azonban valamennyi dolgozat szól az eseményekről. (A bányatörténet csak az 1939-es sztrájkról írt) Következtetéseiben azonban a bátortalanok: a nyilas hatások meglétéről realitásáról „szégyenlősek" a feldolgozások Nógrád megyei bányász munkásmozgalom története. St 1970. szert Mona Gyula. Részletesebben az 1939-es bányászsztrájkról írt Az 1940-i sztrájkot Salgótarjánból indítja. Túl általános, kevéssé használható (161. p.) Nógrádmegye története II. köt Főszert Balogh Sándor, lényeiben hiányos. Sok benne az érzelmi minősítés, pl.: a. Chorinék embertelenek (168. p.) b. „becsületes bányászok" is követeltek béremelést (u. o.) с a sztrájk kiindulását „Salgótarjánból" datálja (U. o.) d. a munkások százait tartóztatták le, hurcollak internál&láborba. (171. o.) Erről az eseményről nincs adatunk. SŐt arról tudunk, hogy novemberben, decemberben a termelés túlszárnyalta a sztrájk előttit, ennek megfelelően a lefogottak mindegyikét idő előtt - karácsonyra - hazaengedték. (Szekeres im. 202 p.) Salgótarján története. Főszert Szabó Béla. St 1972 Az 1940-es sztrájk nagyon rövid összefoglalása Pontatlanságai - elnagyoltságból erednek. (250. p.) 1. A nyilasoktól független munkásság is követelte a bérek 30% -os emelését 2 „Október elejére" már tízezren sztrájkoltak 3. Tények és nevek nincsenek megemlítve 4. A szerzője „Salgótarjántól" indítja a sztrájkmozgalmat 43. Saly D. im. 272 p. 44. U. о. 142 p. 181. p. 45. Szekeres J. im. 175-176. p. 46. U. о. 203. р.; Nincs élőbb holtjainknál. Salgótarján, 47. NTM Adattár 1032 sz. n. 48. Szekeres im. 202 p. 49. U. о. 40. U. о. 203. р. 51. U. о. 203-204. р. • Resümee István Horváth: Der Streik der Bergleute des Jahres 1940 im Pálfalvaer Bergbaubezirk Die historische Analyse der örtlichen Ereignisse der zwischen den beiden Weltkriegen weiterwirkenden wirtschaftlichen, politischen, sozialen Vorgänge gelangten noch nicht zum Ruhepunkt. Die Forschungen müssen in die Richtung der möglichst vollständigen - örtlichen und landgültigen - historischen Zusammenhänge erweitert werden. Die Arbeit nahm es auf sich, daß sie aufgrund eines konkreten und daselbst bisher "schüchtern" verschleierten Ereignises die Geschehnisse des in dem Titel angegebenen Jahres und die der Handlung ausführlicher denn je analysiert. Sie hat sich das Ziel gestellt, darzustellen, daß so eine kritische Situation wegen der sozialen Probleme, der Entbehrungen entstehen kann, die dann zu einem "selbstmörderischen" Streik führt. Die Situation ist dann sehr gefährlich, wenn der Mangel an Legensmitteln eine politisch weniger gebildete Gruppe betrifft, weil die Ursache der Probleme in solchen Fällen leicht zu verschleiern ist, und die leute mit politischen Manipulationen und Demagogie - ween auch nur für kurze Zeit - irregeführt werden können. 110