Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Történelem - Horváth István: A bányászok sztrájkja 1940-ben a pálfalvai bányakerületben

helyi szervezete Salgótarjánban és Zagyvapálfalván. Szociáldemokraták szervezkedését tapasztaltuk még Karancskesziben, de ez már kevéssé működött rendszeresen.

46 Azt értékelték e politikai mozgalomhoz tartozó munkások is, hogy a sztrájk megindulása előtti időszakban, „gyanús mozgalmak" - értsd a nyilasok szervezkedése - indultak el a bányavidéken. A jobboldali párt hangadói elképesztő mértékű béremelések ígérgetésével - egyik helyen 30, más helyen 50, sőt volt olyan eset, hogy 60% béremelést helyeztek kilátásba - nyertek teret. A szervezett munkások a csábos Ígéretek ellenére igyekeztek e mozgalomtól távol maradni.

48 Érdemes a szociáldemokrata vezetők konszolidált magatartására figyelnünk. Dr. Jánossy Ödön városi rendőrkapitány úgy minősítette őket, hogy: „hónapok óta folyó megfigyelésem után tudom, hogy soha semmilyen törvénybe ütköző cselekményre a munkásságot nem akarták rábírni."

49 A fentiek figyelembevétele - úgy hiszem - igazolja, hogy a bányászok sztrájkba taszításában a helyi szociáldemokraták sem vettek részt. Figyelemre érdemes, hogy a bányászsztrájkról az illetalitásban működött kommunista párt is véleményt mondott. Ez azért is fontos tény, mert tudnivaló, hogy 1936 óta a pártnak lényegében nem volt vezetése, és ez év májusában bekövetkezett a szervezeti feloszlása is. Az október 26-i újpesti összejövetelükön megállapították, hogy az illegális kommunista párt tagjai „nem voltak képesek kellő befolyást gyakorolni a sztrájk vezetésére", noha a bányavidéken - elsősorban Salgótarjánban - működtek illegális csoportok, azonban gyengék voltak, nem tudták az eseményeket befolyásolni. Végülis úgy vélekedtek, hogy: „a pártnak a sztrájk elitélése helyett, inkább a bányászok mellé kellene állni, mert a bányászok nem a nyilasuralomért, hanem a kizsákmányolók ellen harcoltak".

5 összegzésül leírható: az 1940-es, Zagyvapálfalváról indult országos bányászsztrájk, az időszak legjelentősebb eseménye, bérért és szociális célokért indított küzdelem volt. Politikai öszszeütközést eredményezett a fennálló Teleki kormány és a hatalomra törő nyilasok között, így jelentősége túlmutatott a helyi viszonyokon. A konfliktus feloldása nem elsősorban az erőszak révén, hanem a nyilasok meghátrásával vált lehetővé. Általános tanulságként le kell szögeznünk azt is, hogy a politikailag iskolázatlan, felkészületlen tömeg a nehezedő életkörülmények miatt nehezen ismerte fel saját érdekét, illetve az életnívó pillanatnyi, várható javulása esetén, kevéssé érdekelte a javulást akaró politikai szándék, mert anyagi helyzete javulását tekintette elsődleges érdekének. JEGYZETEK 1. Salgótarján népessége: 20 318 fő (csak a „történelmi" Salgótarján adatait soroltam fel): római katolikus 16 778 fő, magyar anyanyelvű 19 873, szórványosan található, német (115), szlovák (121) is: 7395 fő fizikai munkás. 855 fő a szellemi foglalkozású. Az iparban 4135-en, a bányászatban 1074- en, a különböző szolgáltatási ágakban 1333-an, a közszolgálatban 1272-en dolgoztak. Az 1941. évi népszámlálás. 1. kőt Bp. 1975.423. p. 2 Szabó Zoltán. Cifra nyomorúság, Cserépfalvi, é. n. 232. p. 3. Uo. 244. p. 4. A Munka. 1939. április 22., május 20., május 27-én, július 15., számai. 5.1939. június 7-én a Zagyvapálfalvi Frigyes lejtősakna összmunkássága nevében Faragona József szakszervezeti bizalmi és még 13 társa a minimálbér, a munkahelyi körülmények javítása, a bánásmód emberibbé tétele érdekében beadvánnyal fordult a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt igazgatóságához. Kérésüknek nem lett foganatja, ezért felhívásukra 1939. június 20. és június 26. közőrt a bányamedencében 2000 bányamunkás sztrájkba lépett A sztrájkoló üzemek: Ságújfalusi kőszénbánya (300 fő), Kisteraiye (700 fő) Bámavölgyi bánya (467 fő), Kistelek (460 fő), Ferenc akna (32 fő), Mátranováki rakodó (40 fő), nüzserfai rakodó (40 fő). Végülis 10% béremelést kaptak. „A Frigyes lejtősaknai összmunkásság nevében kérjük a tekintetes Bányaigazgatóságot a következőkre: 1. Kérjük a mai keresetek revízióját és ezzel kapcsolatban feljavítását oly mértékben megállapítani, hogy a legkisebb vájárkereset 4,50pengőn alul ne lehessen. A Frigyes lejtősaknán tegnap kifüggesztett kereseti táblázat tanúsága szerint az átlagos vájárkereset 4.18 pengő. A táblázat szerint vannak 3,34 pengős vájárkeresetek is. Ha figyelembe vesszük, hogy havonta csak 23-24 műszakot teljesíthetünk, úgy a legkisebb vájárkereset bruttó összegben 80 pengőt tesz ki. Ha ebből leszámítjuk a havi 15-18 pengő levonást úgy 62-65 pengő tiszta vájárkeresetek maradnak. Ugy ebből egy többgyerekes család miként tudjon megélni, arra mi megoldást sajnos nem tudunk találni, és helyzetünk javulását kizárólag keresetünk méltányos feljavításával látjuk biztosítani. 108