A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Á. Varga László: Vállalkozások a vasiparban (Heves vármegyei kisvállalkozások az öntőiparban az államosításig)

53. HML. Áampgy. Átány születési anyakönyve: 7/1901. folyószám. Stecz Józsefné Átányba kerülésére itt született leánya visszaemlékezése derített fényt. Szerinte édesanyja szülőanyja — Szelenszki Anna — ekkor már nem élt. Szabó Ignác, Stecz Józsefné apja másodszor is megnősült, s az új házasságba három vagy négy kiskorú gyereket vitt. Ezek gondozását a második feleség, az akkor még csak 16 éves — maga is gyermeknek számító — Sári Francis magára vállalta. Ez a Sári Francis hívta aztán a férjétől távol élő állapotos Stecznét a Heves megyei faluba. Egyébként Stecz Irén születésekor a nagyapa Szabó Ignác már szintén nem élt. Erre bizonyíték, hogy az újszülöttet az anyakönyvvezetőnek özv. Szabó Ignácné, szül. Sári Francis jelentette be. 54. Lásd az 50. jegyzetet. 55. Krämer János szinóbányai vasöntödéje a Rimamurányi—Salgótarjáni Vasmű mellett Nógrád megye második legjelentősebb vasgyára volt. Kisüzemből az 1890-es évek elejére indult komolyabb fejlődésnek, s a századfordulóra jelentős ipari létesítménnyé nőtte ki magát. 1896-ban 150 munkás 20 000 q vasöntvényt termelt. (Nógrád megye története 1849—1919. 2. k. Salgótarján, 1969. 144—145. p.) 56. SZSZML. NyvT. ir. X. 309/1905. alsz. 57. Az Egri Vasöntöde 70 éves fennállásának rövid története. Eger, 1982. (kézirat) 1. p. 58. DIV. Luk. 49.524 lsz. 59. Berend Iván—Ránki György: Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában. 1900—1914. Bp. 1955. 14— 21. p. 60. HML. Áampgy. Tiszanána születési anyakönyve 1902; valamint S.I. visszaemlékezése. 61. Lásd az 57. sz jegyzetet. 62. DIV. Luk. 49.522. lsz. 63. HML.Aamgy. Tiszanána születési anyakönyve 1905. 64. Valószínűleg lestvére — Horváth Mihályné, szül. Stecz Amália — családjánál húzta meg magát. (S. I. visszaemlékezése.) 65. Lásd az 56. sz. jegyzetet. 66. SZSZML. NyvT. ir 9.606/1905. sz. iktatókönyvi bejegyzés; valamint uo. NyvT. ir. VI. 236/1908. alsz. 67. SZSZML. NyvT. ir. 18.376/1905. sz. iktatókönyvi bejegyzés. 68. Lásd az 50. sz. jegyzetet; illetve MSK. Us. 48. k. 970—1088. p. 69. Szabolcsvármegye fejlődése és kortörténete. I. rész. Nyíregyháza megyei város. Szerk.: Háger László. Bp. 1929. 198. p. 70. HML. EvT. ir. 427/1911. alsz.; valamint S.S. visszaemlékezése. 71. Lásd a 19. sz. jegyzetet. 72. Lásd az 57. sz. jegyzetet. 73. S. I. visszaemlékezése. 74. Uo.; illetve lásd az 57. sz. jegyzetet. 75. HML. EvT. ir 14.193. és 15.697/1912. sz. iktatókönyvi bejegyzések. Az üzemek közül a városi villamosművek volt az egyik első, amelyet Stecz megrendelői között tudhatott. Az öntöde felépülte után a villamosműveknek ugyanis már nem kellett a hibás alkatrészeket Budapestre, vagy más vidéki városokba szállítania, hanem helyben lehetett újraönteni, illetve kijavítani. Ezzel tetemes szállítási költséget takaríthattak meg. Lásd még a következő, a 76. sz. jegyzetet is. 76. HML. EvT. ir. 6.661/1912. alsz., 14.866/1912. iksz. Eger város képviselőtestülete 1906. december 22-én a miskolci ipar- és kereskedelmi kamara átiratára úgy határozott, hogy „új ipartelepeknek a város területén való felállítását a legmesszebbmenőbb támogatásban részesíti, azok részére minden lehető kedvezményt megad, a nyújtandó kedvezmény vagy támogatás mértékét és terjedelmét illetőleg azonban minden egyes esetben csak a létesítésié vonatkozó tárgyalások foiyamán nyilatkozhatik". Uo. 77. S. I. visszaemlékezése. 78. A versenytárgyalásra árajánlatát Stecz már előrenyomott „céges" papíron tette meg. Felirata a következő volt: „STECZ JÓZSEF VASÖNTÖDÉJE EGER (Heves megye). Tihaméri állomás mellett. Elvállalok minden alakú öntéseket a saját vagy adott minták szerint a legjutányosabb áron". Az általa öntött termékek egy része szintén látható a céges papíron; így többek között fogaskerék, tomasúly, szíjkerék, túzhelyrács, tűzhelyláb, órasúly és lefolyóakna fedéllel. HML. EvT. ir. 4.427/1911. alsz.) Az 1920-as években nyomott újabb céges pepíron látható öntvények köre az előzőhöz képest szűkült. Ezen már csak lefolyóakna fedéllel, tűzhelyrács , tűzhelyláb és tűzhelylap található. (HML. EvT. ir. 5.952/1927. alsz.) 79. HML. EvT. ir. 4.427/1911. alsz., 18.540/1911. iksz. 80. HML. EvT. ir. 4.427/1911. alsz., 18.520/1912., illetve 490 és 2.836/1913. iksz. 81. HML. EvT. ir. 4.427/1911. alsz. 1419., 2.238. és 2.750/1913. iksz. 82. HML. EvT. ir. 4.427/1911. alsz., 3.489. és 8.207/1914. iksz. 83. Lásd az 57. sz.jegyzetet; illetve HML. EvT. ir4.427/1911. alsz., 12.881/1914. iksz. 1916-ban ismét katonaruhát öltött Stecz és aromán fronton harcolt. (Mv. és vm. XX. kötet 618. p.) 84. HML. EvT. ir. 4.427/1911. alsz., 2.781 és 5.415/1915. iksz. „Szükség volna 16 dr utcajelző táblára Deák Ferenc utca felirattal á 2.40 kor. és összesen 123 db házszámtáblára, ugyanezen felirattal páros és páratlan számozással á 1 kor. 20 fillér' ' árban, írta a városi főmérnök. Végül is Stecz összesen 18 db utcajelző és 141 db házszámtábláról állította ki a számlát. A házszámtáblák darabját azonban 20 krajcárral olcsóbban, csak 1 koronával számlázta. 85. HML. EvT. ir. 17.783/1926 iktatókönyvi bejegyzés. Az irat nem maradt meg, az iktatókönyvből pedig nem állapítható meg, hogy melyik utcának a tábláiról volt szó. 86. HML. EvT. ir. 5.598/1927. alsz. Amikor 1927-ben a város döntött a kerületek kiigazításáról, egyben új utcák elnevezéséről, illetve egyes utcák nevének megváltoztatásáról is határozott. Ekkor kapta pl. az Újsor utca Kőporos felé haladó része — Stecz vassöntödéjéről — a Vasöntő utca nevet. 87. HML. EvT. ir., 1921 és 1926 közötti iktatókönyvi bejegyzések. 1926-ban Stecznek három megrendelése volt a várostól, azonban csak kettőnek az összegét tüntették fel számszerűen. 88. HML. EvT. ir. Iparosok törzskönyve. 1925 és 1926. évi kötetek. 89. S. I. visszaemlékezése. 90. HML. EvMH. ir. 1.057/1922. iksz.; illetve EvT. ir. 6.461/1922. alsz., 15.893/1922. iksz. 91. HML. EvMH. ir. 91/1923. iksz. 92. HML. EvMH. ir. 310/1925. iksz. 93. S. S. és S. I. visszaemlékezései; valamint Nagy Józsefi, m. 338. p. 94. HML. EvMH. ir. 1.537/1928. iksz.; illetve EvT. ir. 8.564/1928. alsz., 22.532/1928. iksz. 95. HML. EvMH. ir. 118/1929. iksz.; illetve EvT. ir. 231/1929. alsz., 620/1929. iksz. 96. S. S. visszaemlékezése 97. HML. EvMH. ir. 997/1931. iksz. Kért és kapott még 1939-ben is Stecz építési engedélyt, de mivel az iratokat kiselejtezték, csak az iktatókönyvi bejegyzést ismerjük. Ott pedig az építési engedély fajtáját nem tüntették fel. (HML. EvP. ir. 1.382/1939. iktatókönyvi bejegyzés). 98. HML. EvT. ir. 417/1928.; illetve HML. EvP. ir 12.450/1929. 10.923 és 14.345/1932., 5.785/1933., 15.016/1935., 16.919/1936., 5.256/1937., 1.577 és 7.736/1941. sz. iktatókönyvi bejegyzések. Stecz Irén szerint már 1912-ben is vásárolt apja egy darab szőlőt, de azt később elcserélte a szomszédos telekért. 1939-ben már autójuk is volt, ugyanis 1939 elején Stecz kérvénnyel fordult a városhoz „katonai szolgálatra igyénybe vett autó utáni díjak kiutalása iránt.'" (EvT. ir. 2.055/1939. iktatókönyvi bejegyzés.) 99. HML. EvP. ir. 2.134/1932. alsz., 6.251 és 10.6108/1932. iksz. Ezt a házat 1945-ben, Stecz halála után Gerendai Imréné, született Stecz Ilona 238