A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Zólyomi József: Egy Nógrád megyei német település (Berkenye) az anyakönyvek tükrében (1719–1900)

16 családnak 10 (3,68 %) 12 családnak 11 (2,76%) 4 családnak 12 (0,92%) 6 családnak 13 (1,38 %) 1 családnak 14 (0,23 %) gyermeke született. A legtöbb családban egy gyermek született, ezt a 2,6,4, 3,5,7,8 gyermekes családok követték. A falu törzslakossága a XVIII. század második felében kezdett kialakulni. Ettől kezdve a kilenc-, vagy ennél többgyermekes családok száma növekedett. A nem Berkenyén kötött házasságokban, de itt született gyermekek számát azért közöljük, hogy a hosszabb időre fiatalon letelepült családoknál sem volt ritka a nagyobb gyermekáldás. Az adatokból az is kitűnik, hogy a XVIII. század végéig a többnyire zsellércsaládok beköltözése folyamatosnak tekinthető, majd a XIX. század elejétől ez a vándorlási hullám fokozatosan csökkent. Míg az első időszakban 104, a másodikban 138, a harmadikban 73, a negyedikben már csak 59 olyan család lakott a faluban, akik esküvőjüket nem itt, hanem máshol tartották. A fentebbi táblázatunk adatainak további értelmezéséhez indokolt tudnunk, hogy az egyes időszakokban hányan kötöttek házasságot Berkenyén, ebből hány gyermek született. A két adatból könnyen kiszámítható az egy családra jutó gyerekek számának átlaga. HázasságEbből hány Hány házasGyermekek Egy családra Év kötések házaspárnak párnak szüszáma jutó gyermeszáma nem született letett gyermekek számágyermeke ke nak átlaga Berkenyén 1719-1750 42 21 21 99 4,7 1751-1800 223 92 131 667 5 1801-1850 218 89 129 624 4,8 1851-1900 204 51 153 850 5,5 A házassági adatok összesítéséből kitűnik, hogy igen magas volt azoknak a házaspároknak a száma, akiknek nem született gyermekük. Könnyen arra gondolhatnánk, hogy ezek a házasok csupán esküvőjüket tartották Berkenyén, majd rövid időn belül elköltöztek a faluból. Részletes családvizsgálataink szerint, az egyes időszakokban, csupán 8—14 esetben fordult elő, hogy az esküvő után más településre költöztek a házasok. Az alábbiakban pontokba szedve igyekszünk összefoglalni azokat az okokat, amelyek a gyermekek tervezését, megszületését akadályozták. Ennek áttekintése azért is tanulságos, mert arra is magyarázatot kaphatunk, hogy a családok gyermeklétszámát bemutató táblázatunkban miért olyan magas azoknak a házaspároknak a száma, ahol 1—4 gyermeknél nem született több. a. Az esküvő után valamelyik meghalt. A férjnél a korai halál oka betegség, baleset lehetett. A nőknél a betegségen kívül gyakran a terhesség volt a halál oka. Az ilyen halálesetek száma elérte a húsz főt. b. A nőtlen férfiak olyan idős özvegyasszonyt vettek feleségül akik már túl voltak a házas termékenység határán, amely 40—45 éves korban zárult. Általános gyakorlat volt, ha 35 éves korában ment újra férjhez, akkor már ritkán született gyermeke. A fiatal legények, időszakonként, 10—15 esetben kötöttek házasságot olyan özvegyasszonyokkal, akiknek már nem lehetett gyermekük.