A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Közlemények - Peák Ildikó: Külföldi modern képzőművészeti kiállítások és fogadtatásuk a két világháború között

már a kilencvenes évek végén posztimpresszionista vonalon mozgó Helmer Osslund képviseli."

47 „A párizsi naturalizmuson és impresszionizmuson nevelkedett »Künstlerbund« jelenti az első nemzeti svéd irányban festő gárdát. Az iskola régi jelentőségét már elvesztette, de hatása kétségkívül megállapítható a Nemzeti Szalonban kiállításra került fiatal nemzedék oeuvre-jén is."

48 A Napkelet kritikusa a kiállítás anyagából azt a tanulságot vonja le, hogy az utolsó fél században a svéd festészet francia hatás alatt állt, a modernebb — a valóságtól eltávolodó kísérletek pedig párhuzamosak Matisse, illetve az École de Paris törekvéseivel. A két világháború közti időszak utolsó modern külföldi kiállítása a Nemzeti Szalonban az észteké volt 1939. március 25—április 10. között. A kortárs kritikák többnyire fontosnak, jelentősnek tartják az észtek jelentkezését, mint egy friss, fiatal művészetét. A festményekkel és szobrokkal fellépő kollekciót elemezve a Napkelet kiemeli az impresszionisztikus formát, az expresszív képalkotást, a dekorativitásra való törekvést.

49 A Katolikus Szemle hasznosnak és tanulságosnak nevezi a kiállítást — értékelve a művek „népiségét".

50 A Nyugat kritikusa — Farkas Zoltán — tartózkodóbb;

51 „az észtek kiállítása a Nemzeti Szalonban nem hozott különösebb meglepetést. Művészetük fejlődése körülbelül olyan volt, mint a miénké... hiányoztak belőle kimagasló tehetségek, akikben viszont nálunk éppenséggel nem volt hiány. Eképpen az észtek eljutottak egy igen megbecsülésre méltó színvonalig, de nem a nagy európai művészet közelébe." Az Iparművészeti Múzeum két modern külföldi kiállítást rendezett a két világháború közti időszakban. Időben az első az osztrák éremművészek kiállítása volt 1935-ben. A kollekció anyaga Ferenc József idejére nyúlt vissza. Ez is cserekiállítás volt egyébként — előzménye egy, a bécsi Kunsthistorisches Museumban bemutatott magyar éremkiállítás volt. A kiállításról Beck Ö. Fülöp írt a Magyar Művészetben.

52 Megállapítja, hogy az idegen* (különösen német) hatások után az „utolsó generáció visszanyerte mozgásszabadságát." A másik, az Iparművészeti Múzeumban megrendezett kiállítás a letteké volt. A Napkelet és a Katolikus Szemle elismerő kritikákban emlékezik meg a kiállításról. Napkelet: „...nagy érdeklődéssel vártuk, s ami ezen a címen az Iparművészeti Múzeumban felvonult, az méltán rászolgált az érdeklődésre... szívós, életerős, keménykötésű és mély lelkivilágú nép."

53 A kiállítás „...művészeinek legjellemzőbb tulajdonsága a szinte romantikus páthosz, amely misztikummal párosulva, alkotásaikat nyugtalan lendületűvé és főleg változatossá teszi. Ebből következik az anyagnak szinte tobzódó igénybevétele, a vibráló, eleven színek használata, a jellegzetesnek szinte túlzásig vitt kidomborítása."

54 A Katolikus Szemle kritikusa a fiatal művészet még meglevő hiányosságának tudja be azt, hogy „...ma még különböző hatások érződnek művészetükön, amelyek inkább külsőségekben kapcsolódnak össze a fejlődés lépcsőfokai nélkül." A festményeket plasztikai anyag egészítette ki, amely hat szobrász tömör kifejezésű, zárt formákból felépített szobrait foglalta magába. Az Ernst Múzeum négy csoportkiállítás résztvevőjeként mutatott be külföldi művészeket. Sajnos, ezekről sajtókritikát nem találtam. Időrendben az első a CXII. csoportkiállítás, mely Biai Főglein István, Emődi Ákos, Klie Zoltán, Márkus Imre festők mellett Luigi Servolini és Bruno da Osimo olasz grafikusokat látta vendégül 1930 szeptemberében. Az 1933 február havi CXXXVII. csoportkiállítás résztvevői Horváth Béla, Basilides Sándor, Csébi Pogány István festők, Meiler Kató iparművész és Jose Clemente Orozco mexikói festőművész voltak. Az Orozco által kiállított rajzokról és litográfiákról a katalógus előszava nem ír, inkább Tietzét idézve, a művész tevékenysége során az őt ért hatásokat fejtegeti (indián magaskultúrák, Goya, Giotto). Ugyanezen év októberében az Ernst Múzeum vendége Jánoshalmi Nemes Marcell 336