A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Közlemények - Szvircsek Ferenc: Törzsgárda létrehozására irányuló kísérletek a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. munkáspolitikájában

lezőkönyvben a társulat vezetői. Az utolsó farsangi éjszaka kedvéért a munkások már délután abbahagyták a munkát, semmibe véve az e napi előzetes figyelmeztetéseket. Az igazgatóság ezért a termelést 1876-ban például úgy igyekezett megszervezni, hogy fennakadás ne legyen: „vasárnap is dolgozni fogunk, és pedig azért, mert pénteken csak csekély, szombaton meg semmi termelés nem lesz, mivel farsang van". 1889-ben a farsang utolsó napját — „azoknak a rossz tapasztalatoknak alapján ... el kellett határoznunk ezeknek a napoknak a megünneplését" — tehát kényszerűségből munkaszüneti napnak tekintették.

26 S hogy mi maradt meg ezekből a régi ünnepekből napjainkra, a válasz az lehet, hogy az összetartozást kifejező érzés, mely napjaink bányásznapi ünnepeit átszövi a régi hagyományok ezernyi szálával. JEGYZET 1. Salgótarjáni Hírlap. 1909. október 24. 43. sz. Salgótarjáni Lapok 1908. április 5. 14. sz. Losonci Hírlap 1880. január 1. 1. sz. Szvircsek Ferenc: A szénbányászat hatása Salgótarján fejlődésére. In: Nógrád Megyei Múzeumok Evkönyve 1985/XII. 369—371. o. Losonci Hírlap. 1879. április 6. 2. Salgótarjáni Almanach. 1925. 42—46. o. 3. Dzsida József: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. salgótarjáni bányászatának története 1868—1943. Salgótarján. 1944. 37—38. o. 4. Magyarország és a Nagyvilág. 1868. 39. sz. 465. o. 5. Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság (é. n.) 132—135. o. 6. OL. Z. 221. 3. cs. 61. dsz. Bányakerületek szemléje. 7. Nógrádi Lapok—Honti Híradó. 1880. 40-^H. sz. 8. NSM. Adattár 2019—76.. 2020—76., 1821—75., 1700—74. 9. Salgótarján története. (Szerk.: Szabó Béla) Salgótarján. 1972. 133., 144. o. Nógrádi Lapok— Honti Híradó. 1886. június 18. 1(1. A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság szénbányászata. Bányászati és Kohászati Lapok. 1885. 180 o. ti. NSM: Adattár. 1832—75. 12. Gerber Frigyes: A munkás jólétintézményekről. Bányászati és Kohászati Lapok, 1898. 107—113., 131—136. 13. Faller Jenő: Jó szerencsét. Bp. 1975. 149—151. o. 14. NSM: Adattár. 1700—74., 1832—75. 15. Faller Jenő: i. m: 155. o. 16. NSM: Adattár. 1700—74. 17. Nist a régi római Naissust 1072-ben Salamon (1052—1087) magyar király (1063—1074) és Géza herceg (1040—1077) a későbbi magyar király csapatai elfoglalták, lakosait megsarcolták. A város egyik templomában feküdt caesareai Procopius vértanú teste, kit a görög egyházban Szent Demeterrel (thessalonikai szent Demeter, IV. sz. elején szenvedett vértanúságot, a görög egyház leghíresebb szentje) szinte azonos tisztelet övezett. A magyar csapatok Prokop kezét mint „karereklyét" elhozták és a szávaszentdemeteri görög monostornak ajándékozták. A szent keze csupán 1164ben került vissza Nisbe. Prokop ünnepnapjának ekkoriban július 18. számított, ugyanis 1167-ben „Szent Prokop napján, július 18-án" indult a görög sereg a magyarokkal megütközni, írta Pauler Gyula történeti munkájában. Szent Prokopról 1260-ból van ismét adatunk, amikor IV. Béla és II. Otokár csapatai a morvamezei csatában megütköztek. A hagyomány szerint egy sebesült cseh katona látta csapataik felett lebegni szentjeiket. Pauler munkájában ógy közli az eseményt: „A csehek, németek ugyan most nagyon el voltak bízva, hiszen, mint a csehek mondták, országuk védőszentjei — Vencel, Adalbert, Prokopius — ott lebegtek..." a sereg felett. Forrás: Pauler Gyula: A magyar memzet története az Árpád-házi királyok alatt. Bp. 1899. (Hasonmáskiadás 1984). I. 120—121.,304. 314. II. 239. o. Magyarország története Ifi. Bp. 1984. 880. o. Az egyház szentjei. Szerk.: Radó Polikarp. O. S. B. Palladis. Rt. Bp. 1943. 82. o. H. Sachs, E. Badstübner, H. Neumann: Christliche Ikonografie in Stichworten. Leipzig, 1973. Itt szeretném megköszönni dr. Kárpáti László (Hermán Ottó Múzeum) szíves segítségét. 18. A Munka. 1923. június 30., 1923. július 7., július 14. Salgótarjáni Hírlap. 1908. július 12. 19. NSM. Adattára. 1276—71., 1438—73., 1880—75., 1700—74., 516—68., 514—68., 523—68., 594—68., 598—68., 636—68., 1386—78., 1150—71., 1154., 1155—71. 20. Faller Jenő: Hozzászólás a magyar bányász Szent Borbála tiszteletéhez. Bányászati és Kohászati Lapok. 1938. 77—83. o. Aknaszlatinai György Albert: Szent Borbála—Szent István. Bányászati és Kohászati Lapok. 1937. 236—237. o. Hegyi Ferenc: A bányászok Szent Borbála tiszteletének kialakulása. Bányászati és Kohászati Lapok. 1938. 377—380. o. 21. NSM. Adattára. 1880—75. 22. NSM. Adattára. 1832—75. Endrei—Zolnay: Társasjáték és szórakozás a régi Európában. Bp. 1986. 7. o. 23. NSM. Adtattára. 1880—75. 24. Aknaszlatinai György Albert: i. m: 236—237. o. Faller Jenő: Szent István szerepe a magyar bányászat és kohászat történetében. Bányászati és Kohászati Lapok. 1939. 36—41. o. A Munka. 1923. augusztus 25. 25. A Munka. 1923. szeptember 1. 26. NSM. Adattár. 1880—75. 311