A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Losonci Miklós: Réti Zoltán színes üzenete

levelek, melyeket Váci Mihály Réti Zoltánhoz írt, ezeket közli a Palócföld 1984-es évfolyamában. Ezen írások személyes jellegűek, közvetlenséggel számolnak be egészsége szüntelen romlásáról, s köszöni, hogy annak idején Réti Baudelaire költészetére hívta fel figyelmét. „Mániákus beszélgetésekről" emlékezik képzőművészetről, költészetről. Réti és Váci embersége azonos a népszolgálatban, s amikor a költő a „Parasztlegenda"-ban saját élményét dolgozza fel, akaratlanul is Réti Zoltán festményeit értelmezi, hiszen közös bennük az egyszerű ember iránti figyelem, az őket megörökítő és egyben fölemelő ábrázolás: „Jármot csinált igásbarom nyakára, s mesébe ballagdáló szekerek alá csillagot vető kereket, hegyes fogat a csorba boronába, hogy fésülje a szőke földeket, még szenteket is úti keresztfára, — s fejfát azoknak, kiket szeretett!" E szőke föld Réti maradandó látomása, Váci Mihály tói függetlenül is. Megigézte őket az ember és a föld. Költészet, festészet épült belőle. KITEKINTÉS Réti Zoltán írta egykor: „Itt tanultam meg, hogy a tegnapokat nem szabad elfelejteni, és a leejtett kenyérkét meg kell csókolni." Méltó összefoglalása ez művészete melegségének, Nógrádban fogant hamvas emberségének. О soha nem felejtette el a tegnapokat, ezért nyithatják festményei a jövőt, О a leejtett kenyérdarabot mindig fölvette, mert humánumában soha nem fogyatkozott meg. Közkatonája akart maradni az igazságot teremtő szépségnek, ezért lett főtisztje. Küldetése tette, — festészetével, zenepedagógusi, írói, közművelődési szolgálatával növelte, növeli népünk, nemzetünk szellemi közvagyonát. RÉTI ZOLTÁNRÓL ÍRT TANULMÁNYOK, CIKKEK Dr. Szabó Károly: Réti Zoltán festészete (Palócföld 1972/2) Molnár Zsolt: Réti Zoltán kiállításáról (Palócföld 1973/1) Haulisch Lenke: Réti Zoltán festőművész kiállítása a Fényes Adolf Teremben (1973 február Katalógus — előszó) Sz. J.: Karnagy és festőművész (Kóta 1973/4) Juhász Mária: Réti Zoltán — Balassagyarmat ( Kortárs 1973/7) Dr. Tóth Ervin: Réti Zoltán akvarelljeiról (Debreceni Napló 1974. március 12.) Pernye András: Réti Zoltán: Rózsavölgyi Márk ( Muzsika 1976. január) Nagy József: Réti Zoltán: Rózsavölgyi Márk (Parlando 1976/3) Kovács Gyula: Festők, grafikusok műtermében (Művészet 1976/5) Raies István: Réti Zoltán: Rózsavölgyi könyvéről (Kóta 1976/3) Borbély László: Réti Zoltán festőművész kiállítása a Mednyánszky Teremben (1977. április Katalógus — előszó) T. S.: Réti Zoltán kiállítása (Vigília 1977. október) Borbély László: Réti Zoltán, a magyar vidék festője (Népszava 1977. V. 6.) Csohány Kálmán: Kiállítási megnyitó Bpest, 1977. Mednyánszky Terem (kéziratban) és nyomtatva Pásztó Kisgaléria katalógusa, 1986. május 28. Tóth Sándor: A festő fái (Új Ember, május 22. 1977.) Losonci Miklós: Réti Zoltán művészetének állomásai (Nógrád 1978. dec. 7.) Tasnádi Attila: Réti Zoltán gyűjteményes kiállítása (Népszava, szeptember 16. 1978.) Martyn Ferenc: A látás öröme. Réti Zoltán kiállítása elé. (Dunántúli Napló, február 10. 1979.) Túrmezei Erzsébet verseskötetéből: „Magány" — Réti Zoltán festményének visszhangja (1979. Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya) Fábri Miklós: Látogatóban Réti Zoltánnál (Kóta 1979/4) Kő-Szabó Imre: Egy kiállítás képei (Nógrád 1979. május 17.) Tóth Sándor: Akvarell /Réti Zoltánnak/ vers (Vigília 1980/6.) Tóth Sándor: „Akvarell" /Réti Zoltánnak/ (Vigília , július 1980.) t. n. j.: Réti Zoltán festményei és rajzai (Észak-Magyarország, június 13. 1981.) Tóth Elemér: Az egész palócvilág (Nógrád, október 14. 1981.) Tóth Elemér: Kiküzdött harmónia (Nógrád 1981. február) 24