A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)
Tanulmányok - Á. Varga László: Vállalkozások a vasiparban (Heves vármegyei kisvállalkozások az öntőiparban az államosításig)
öntöde, [és ezért] mondhatni közérdek is, hogy ezen 34 év óta üzemben lévő öntöde továbbra is üzemben maradjon és kibővítessék mezőgazdasági gépek előállításával. Ez ideig készítettem mindennemű kereskedelmi, csatornázási, ipari és mezőgazdasági gépöntvényeket." ;;Edesatyám átlag 8—10 emberrel dolgozott, magam részéről némi bővítéssel 20—25 emberrel szeretném az üzemet folytatni." A miskolci Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara kérdőívére adott válaszában megemlítette, hogy 165 000 Ft tokével rendelkezik, melyből 40 000 Ft készpénzben, 125 000 Ft pedig ingatlanban áll rendelkezésére. Ez utóbbit egy ház és az öntöde értéke tette ki. Arról is nyilatkozott ezen kérdőívben, hogy rendelkezik ugyan 1940-től ócskavas- és fémkereskedésre jogosító iparigazolvánnyal, de ezen engedély megadását követően ezt a tevékenységet nem kívánja folytatni. Az I. fokú városi iparhatóság is melegen pártolta Stecz Árpád elhatározását, mivel a kérdőívre rávezette, hogy „teljes egészében való teljesítését" javasolja az üzem bővítésének, mivel ,,a mezőgazdasági gépek előállítása igen fontos közérdek". Az üzletkör bővítése kapcsán a polgármesterhez beterjesztett kimutatásban az öntöde berendezéseit is felsorolta Stecz Árpád. Ezek akkor a következők voltak: — 150 q formázószekrény; — 200 db formázóklisé; — 2 db vasolvasztó kemence: ebből egy 300 mm-es, egy pedig 500 mm-es; — 1 db rézolvasztó kemence; — 1 db öntödei szellőző; — 1 db homokkeverő; — 10 db villanymotor; 1 db 0,5 Hp 2 db 1 Hp 3 db 2 Hp 1 db 4 Hp 2 db 5 Hp 1 db 8 Hp 10 db 20,5 Hp — 2 db csiszológép; — 1 db öntvénytisztító gép; — 1 db samottörő gép; — 2 db esztergapad; — 2 db fúrógép. \ fentiek alapján az iparügyi miniszter 1947. március 17-én engedélyezte, majd a polgármester április 16-án ki is adta Stecz Árpád részére „gyárszerü vas- és fémöntésre, vahmint mezőgazdasági gépek gyárszerü előállítására" az iparigazolványt. 010) Soós Sárdor szerint a mezőgazdasági gépek gyártása ugyan már nem kezdődött el, de az tény, ho£y 1947-től az átlagos munkáslétszám megnövekedett. (Erre vonatkozóan lásd a kö\etkező 2.12. részt.) Ebből viszont arra következtethetünk, hogy a fokozatos termelésbővítés valóban megindult, aminek az 1949. november 27-i államosítás vetett véget. Az üzenet ugyanis a Wuszter és Társa budapesti céggel együtt beolvasztották az egri Lakatosírugyár Nemzeti Vállalatba. 0n) 231
