A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Cs. Sebestyén Kálmán: Salgótarján város fejlődése 1958–1968

nak és jónak látszó, de a szocialista lakáskultúra és az emberek igényeinek nem megfelelő épületeket. Ezeknek a helyére kényelmes, tágas, világos, nagy ablakú lakások épülnek, amelyek a dolgozó ember minden életszükségleti igényeit kielégítik." (27) S ehhez kapcsolódott az esztétikai igény, amely a városközpont egységes szemléletű beépítését próbálta elérni. A másik nagy kérdéskörben az átépítést akadályozó körülményeket vették sorra: panaszkodtak a lakók, hogy napközben nem tudnak pihenni az építkezések közelében, egyesek szerint nem megfelelően becsülték fel a szanálandó házakat, vagy nem fogadták el a felajánlott újat. 1962-ben több nagy beruházás indult meg: elkezdték építeni a szállodát, a kórház főépületének alapozását. Ezekre is és a lakásépítésekre is jellemző volt, hogy felajánlásokat tettek az egész, vagy részfeladat mielőbbi teljesítésére. Május elseje, augusztus 20-a és az MSZMP VIII. kongresszusa — főként utóbbi — volt ilyen alkalom. Ezek az akciók több éven keresztül megismétlődtek, kiegészülve azzal a későbbiekben, hogy az elmaradásokat is pótolták az építők. így 1963-ban is, amikor a hideg tél miatt a munkák nagyobb mértékben csak március közepén indultak meg. Ez olyan arányban vetette vissza az építkezéseket, hogy az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága is foglalkozott vele, s próbált mozgósítani az elmaradások pótlására. Korábban a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat vezetése kettős, illetve nyújtott műszakok bevezetésével igyekezett orvosolni a bajokat, amely azt jelentette, hogy a szükséges munkáslétszám 58 %ával dolgozó munkahelyeken október végéig a tervezett munkaórák száma közel 100 ezer órával nőtt. (28) A felajánlási akciók során a dolgozók vállalták, hogy a részmunkákat a szállodánál kilenc, a kórháznál tíz, a kenyérgyárnál tizenkét nappal előbb teljesítik; ennek érdekében vasárnapi műszakokat is szerveztek. Augusztus elején például egy tudósításban a következőket olvashattuk: „A legutóbbi vasárnapi műszakon körülbelül 940 ember vállalt 8 órás munkaidőt, hogy ezzel is elősegítsék az építőiparban a tél okozta lemaradást. Más vállalaltok is segítségül siettek az építőipari vállalat dolgozóinak... A legutóbbi vasárnapi műszak annyit jelent, mintha száz fővel több ember dolgozna az építkezéseken... ' ' (29) A vállalati szakszervezeti bizottság harmadik negyedévi értékelésében mégis kénytelen volt megállapítani, hogy a felajánlásoknak körülbelül a felét tudták teljesíteni. Három okát látták ennek: nem ösztönözték mindenhol kellően a versenyt, az anyagellátásban gondok keletkeztek és az agitációs munka hiányában. Azonban más összetevők is voltak. A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója például az építkezési összegek év eleji megemelését is a sikertelenség okának tartotta: „Eredeti építési kijelölésünk 1963. évre 212 millió forint volt, amit időközben 237 millió forintra emeltek.... Azonban a kijelölésből, tervhiány miatt nem kerülhet megvalósításra 33,8 millió, késői tervszolgáltatás miatt 7,2 millió, munkaterület-hiány miatt 0,5 millió és hitelhiány miatt 5,7 millió forint értékű munka. Egyéb okok miatt (helytelen kijelölés) 5,3 millió forint értékű munka maradt el. Ez összesen 52,7 millió forint: tehát éves tervünknek körülbelül negyed része volt megalapozatlan! ' ' (30) A Magyar Beruházási Bank helyi fiókjának, — a nagy építkezések pénzügyi finanszírozójának — vezetője szerint a tervdokumentáció hiányosságai és a költség „alátervezése" az állandó módosításokhoz és így a költségek emelkedéséhez vezettek. A beruházó, a megyei tanács tervosztálya arra hivatkozott, hogy nincs egy olyan elfogadott városrendezési terv, amely beruházások alapos előkészítését lehetővé tenné, míg a tervezők szerint része volt az építkezések késedelmes befejezésében a tervmódosításoknak, amely anyaghiányból, illetve a gazdaságossági követelmények nem egyértelmű érvényesüléséből eredtek. Emellett a kezüket sem kellene annyira megkötni, mivel egyes összefüggő területek beépítési tervének elkészítésével egy embert megbízni szerencsésebb lenne. Mindezek az okok Salgótarján városközpontjának két intézményi építkezésén is megjelentek. A szállodánál 25 millió forintot tettek ki a költségek, míg a beruházási program csak húszmilliót irányzott elő. Már az alapozásnál felborult a költségvetés talajmechanikai okok miatt, mondták. Majd a fűtési rendszert kellett áttervezni (központiról távfűtésre). A művelődési ház esetében „... a befejezés határidejét az 190