A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)
Tanulmányok - Horváth István: Beata Solitudo = Boldog magány
4. Förster: im. 7. p. 5. Kosáry Domonkos: A történelem veszedelmei. Magvető, 1987. 515. p. 6. Förster: im. 7. p. 7. Szalatnai Rezső: Két hazában egy igazsággal. Magvető, 1982. 488—489. p. 8. ü. o. 489—490. p. 9. U. o. 10. U.o. 406—407. p. 11. A folyamat, az időhatár az eddigi történeti feldolgozásokban megjelent. Az olvasó számára mind a Nógrád megye története II. kötete St. 1969., mind a Salgótarján város története St. 1972. tartalmaz értékes adatokat erre vonatkozóan. Mégis felhívom a figyelmet több, újabban megjelent — elsősorban gazdaságtörténeti — tanulmányra, amelyek a NMME-ben olvashatók. Cím szerint is utalok: Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatására. NMMÉ. 1985. c. dolgozatára. 12. Losontzi István: Magyarország és kistüköré. Nagykőrös, 1770., Losonci Phönix (szerk. Vahot Imre) I. köt. Pest. 1851.9. p., dr. Szabó Károly: Balassagyarmat az irodalomban. 1972. 35. p. in: Vahot Imre: Életképek, 1846. 10. sz. 13. Förster: Visszaemlékezéseim 163. p. 14. Hogyan éltek elődeink? Bp. 1980. szerk. Hanák Péter. 160. p. 158. p. 15. Förster im. 164. p. 16. U. о. 182. р. 17. Salgótarjáni Almanach, 1925. 43. p. 18. Szabó Zoltán. Cifra nyomorúság, Cserépfalvi 139. p. 19. Salgótarjáni Almanach, 1924. Előszó. Salgótarjáni Almanach 1925—1926. Bevezető. 20. A Munka, 1935. dec. 14. 21. A Munka, 1936. jan. 18. 22. Förster im. 1936. nyarán, dr. Koudela Géza és Thurcsányi István a Magyar Rádió munkatársai riportot készítettek a polgármesterrel Salgótarján fejlődéséről, amely elhangzott adásban is. 23. U. o. 436. p. 24. Szabó Z. id. 159. p., 134. p., 151. p., 184. p. 25. NmL. V— 183/a. 96. doboz 9326/1937. Az alapítványra vonatkozó iratokat tartalmazza. 26. Förster im. 398. p. 27. Hogyan éltek elődeink? Bp. 1980. szerk. Hanák P. 159. p. 28. Förster im. 489. p. 29. U. о. 417. p. 30. Garamvölgyi Antal: Salgótarján a forradalomban. Palócföld, 1989. 6. sz. 78. p. 31. Szabó Z. idm. 246. p., NMT. IV. köt. 190., 56. p. 32. NMT. 3. köt. 80. p. 33. Förster: im. 467. p. 34. U. о. 480. р. 35. U.o. 512. р. 36. NmL. Kilczer Béla építész, salgótarjáni lakos panasza dr. Förster Kálmán ellen. 6904/943. sz., 59. doboz 9531/1940. V. 183. Az iratok rendelkezésre bocsátásáért köszönetet mondok Telek Béla levéltárosnak. A dolgozathoz nyújtott segítségéért A. Varga László levéltár-igazga tónak vagyok hálás. -37. U. o. 14. p. 37. p. 6—36. p. 63. p. 421. p. 487. p. dr. Förster Edéné levele. 38. Nyugdíjaséveire: dr. Förster Edéné címemre írt levelében foglaltak tartalmaznak adatokat. Eredetije a Nógrádi Történeti Múzeum irattára 1 11 1990. sz.-on olvasható. Pécs II. hal. akv. 453/1971. sz. irata ad eligazítást.valamint Liptay Jenő: dr. Förster Kálmánról szóló feljegyzése, amel a múzeum adattárában olvasható. 39. Salgótarján története. St. 1972. 234. p. RESÜMEE István Horváth Beáta solitudo (Glückliche Einsamkeit) Der erste Bürgermeister der Stadt Salgótarján, dr. Kálmán Förster, ist in der ZIps geboren. Er war in Poprád der Vorstand der Stadt. Nach dem ersten Weltkrieg fand er sein Zuhause in de Nógráder Stadt. In Salgótarján hat man seit der Jahrhundertwende nach der Stadterklärung gestrebt. Diese Wunsch ist im Januar 1922 verwirklicht worden, als das Stadtwerden feierlich bekanntgegebet wurde. Nacher zwischen 1922—1943. stand Kálmán Förster an der Spitze der Stadt. Das war die Zeit, als die von Industrieanlagen umgebene Siedlung auf den schwierigen Weg des Stadtwerdens trat. Der Bürgermeister war Grundleger, Impulsgeber der Entwicklung. Salgótarján bedeutete für seinen ersten Bürgermeister nicht nur Wohnort und Arbeitsstelle, sondern die erreichten Ergebnisse bereiteten ihm auch Freude. Diese Arbeit ist der erste Versuch, den Lebensweg und Tätigkeit des Bürgermeisters zu umreißen. Die Mehrheit der heutigen Bewohner der Stadt hat von Kálmán Förster weder ein zuverlässiges Bild kaum noch spärliche Erinnerungen. Der Ersatz dieses Mangels sollte die Aufgabe Vieler von uns sein, dazu trägt die hier bekanntgegebene Biographie mit ihren Mitteln bei. 168