A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Horváth István: Beata Solitudo = Boldog magány

csendőriskola, az adóhivatal, a vámőrség, a pénzügyőrség és laktanya. Ez alatt az időszak alatt nyilvánosságot kapott a virágos Salgótarjánért mozgalom. 1936-ra az utcák 80 %-a szilárd burkolatú lett. (22) Az eredmények reális minősítésekor ne feledjük el: Salgótarján 30 000 fős megyei város akart maradni. A törekvéseiben a városban működő ipari üzemek vezetőiben is partnerre talált. Elismerték szándékait, támogatták azokat. Az eredmények láttán ideillőnek érzem a polgármester szavait: „Salgótarján a munka városa, amely meghajlik ugyan minden emberi kiválóság előtt, de igazán megbecsülni csak azt tudja, aki maga is dolgozik és száz százalékban a munka embere." (23) A városi élet kovásza: a kultúra Förster Kálmánhoz — tények is igazolták — nagyon közel állt Salgótarján lakossága. Igazán meleg szavak hangoztak el tőle e viszonyról. Éppen ez a viszony is magyarázza, hogy korán, már a polgármesteri tevékenységének kezdetekor felismerte a legfontosabbnak vélt feladatát e téren is: a szembenállás, a megosztottság fokozatos megszűnését. Látta, hogy a település társadalma erőteljesen megosztott. A munkásság önmagában is rétegzett. „Ezt a tagolást a vállalat határozottan elősegíti. Valószínűleg azzal a meggondolással, hogy minél inkább elkülönül és rétegződik a munkásság, annál kevésbé fog egységesen fellépni. ' 'A bányászok letelepült és időszaki munkára érkező csoportja között óriási távolságtartás érzékelhető. Nemcsak ők, hanem asszonyaik sorsát is az erőteljes tagolódás irányította. Nem jobb a helyzet az értelmiség életében sem. Az elkülönültség, a gyanakvás e fontos társadalmi csoport velejáró tulajdonsága lett hosszú ideig. (24) Förster felismerései közül a legfontosabb volt az, amikor az értelmiség kohéziós szerepére ráérzett. Rádöbbent arra, hogy e réteg élete mintául szolgált más csoportok számára is. Másrészt pedig azt is belátta, hogy e téren hosszabb távra kell építkeznie: a saját értelmiség kialakításának útja azonnal elkezdendő és folyamatosan gondozandó a tennivalók sorában. Ezzel párhuzamosan a „kész", az alkotni kész értelmiség városi jelenléte a napi helyzetet is normalizálhatja. A felismerést tett követte. A hosszabb távra szóló feladatok elvégzését szolgálta a Förster Alapítvány létesítése. „Salgótarján r. t. város képviselőtestülete, 1924. március 20-án tartott képviselőtestületi gyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy a város első polgármesterének dr. Förster Kálmánnak a város fejlesztése, de különösen a város jövedelmeinek fokozása körül kifejtett eredményes munkásságának elismeréséül, és minden időre való megörökítéséül az alábbi pontokban részletezett jótékonysági alapítványt teszi: 1. címe: dr. Förster Kálmán, szegény segélyező alapítvány. 2. összege: ötvenmillió korona (később 4000 pengő). Forrása a vállalatok forgalmi adója. 3. A salgótarjáni szegénysorsúak között osztandó ki. 4. Az alapítvány nem osztható fel. 5. A segélyzendőket a polgármesterjelöli ki. 6. Döntése utólag bemutatandó a képviselőtestületnek. 7. A polgármester minden évben beszámol a felhasználásáról a testületnek. 8. A képviselőtestület erkölcsileg is felelős az Alapítvány elosztásának tisztaságáért." Az alapítvány kiosztásának ideje legkésőbb minden év szeptember 1

5-e volt. A polgármester elsősorban felsőfokú tanulmányokat folytató, szegénysorsú diákok taníttatására szánta az összeget. A különböző törvényességi eljárások elvégzése után első ízben 1927-ben került sor a díj átadására. Ezt követően 1937-ig van az Alapítvány működéséről tudomásunk. Az Alapítvány segítségével végezte el a zeneművészeti főiskola zongora szakát Nagy Árpád árva és világtalan fiú. (Sajnos tanulmányai befejeztével nem maradt Salgótarjánban.) De — hogy néhány nevet kiemeljünk a sorból — részesült az Alapítványból: ifj. Fancsik József III-os gimnazista tanuló, Lidik József polgári iskolai árva tanuló, Kiss István II. évf. tanítóképzős is. Mellettük többgyermekes, rokkant, városi lakosok is kaptak különböző nagyságrendű összegeket az alapítványból. (25) Az alkotó értelmiség művészcsoportjának erősödését segítette. Fayl Frigyes szemé163