Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Belitzky János: Az 567/568. évi avar honfoglalók hely- és személy és egyéb név hagyományainak kérdése
(179, b.) szóból ered ós ez utóbbihoz a többes szám 1. személyt jelölő -p I. képző (783. 1.) járult ós így a jelentése 'a mi széniünk'. Mind a két falu eredetileg a katonai védőrendszer őrhelye volt, a magyar Szemes, itt pedig az Örs helynevek megfelelője. Az Esztergom megyei határ közelében fekszik Mocsa ós Mocsala. Mindkét falunév Gy. III. 441—442.) ugyanazon mó 1. 'élőfa'. 2. 'gerenda'. 3. 'oszlop, cölöp'. 4. 'hasáb'. 5. 'erdő, erdőség' (254. b.) evenki szóra vezethetők vissza, csak a képzőik mások. Mocsa neve — eltérően az 1877. óvi Esztergom és Kolozs megyei eszközhatározós Mocs falunevektől csa, -csE, -cso képzős (796. I.) személynév. Jelentése a magyar férfi tulajdonnév "Erdős" vagy „Gerendás" hely- és családneveinknek felelhet meg. — A Mocsola ennek a férfi személynévnek a -la, -IE, -lo (766. 1.) képző 'figyelést, összpontosítást, megszállást mozzanatos igeidőbén történő cselekedetére' utal. Ez magyarul kb. azt jelenti, hogy „Mocsa az erdőt ellenőrzi". A szolgagyőri vár népei által lakott Madár eredeti neve Modor, ami 1977-ben azonos a Pozsony megyei Modor város nevével. Ennek a városnak a neve az evenki modar 1. 'a törzs felső része; 2. 'abroncs'. 3. 'folyó 3 patak kanyarulat'. — Oyörffy (III. 438.) idézi a falu mai szlovák Modrany nevét is. Ez Modor város mai Módra nevének a származéka. — Az esetünkben 'patak kanyar' jelentésű evenki modar szó (255. a.) a hangzóhasonulás következtében vette fel a Madár névalakot. Lót falu (Oy. III. 437—438.) neve az evenki ló-mí (237. b.) ige ló- 'megszagol, szagolgat' alapszavának eszközhatárözós -t kópzőjű (789.1., II. 790. 1 III. ós V.) alakjának kb. „alaposan megszagol, nagyon szagolgat" jelentésű megfelelője, aminek köze lehet a szagok iránt érzékeny ízlésű gonosz szellem elriasztását célzó — v. ö. a mó-mí II. 'bűzlik, szaglik' 253. b. igével — névadásokhoz, pl. a vasi Mocse területnévhez, de nem a komáromi, a mó szóból származó, személynévi eredetű Mocsa-hoz és származékaihoz. A Terra Avarorum frank hűbéres területéhez nem alkalmazkodtak a későbbi megyehatárok és minden régészeti és nyelvi adat arra mutat, hogy 568-tól a magyar megyeszervezést megelőző hadrendi, törzs- és nemzetségfői birtokmegoszlásig az avar birtokrendi elhelyezkedést nem zavarták külső hatalmi tényezők. Vagyis: tekintettel arra, hogy az evenkik ideérkezésének a legkorábbi időpontját pontosan tudjuk, az általuk adott elnevezések pedig még ma is helyi tényezők, feltételezhető, hogyha ezekre a helyekre a belső vándorlásuk következtében 568 után esetleg csak évtizedek múlva telepedtek le és ha a régészeti leleteik nem a korábban megszokott képet mutatják, akkor sem más nyelvet beszélő, hanem más kereskedelmi stb. kapcsolatokat felmutató ugyanazon evenki nép élt ott tovább. Ma még messze tartunk attól, hogy megállapítsuk, hogy a szigetközi három Bajcs, vagy a komáromi Bajcs, a győri Gug, vagy a nyitrai Gúg, a soproni Beled, vagy a pozsonyi Belle, az észak-komáromi Mocsa, vagy a dél-komáromi Mocsa, stb. a korábbi vagy későbbi letelepülés? Feltételezhető, hogy a győri részek nagybirtoka evenki nemzetségei közé tartozott Ilmár az oklevelek fennmaradása idején már köznemesi családokra bomlott. — Lehetséges, hogy a női személyneveket viselő falvak és területek az „ősanya" leszármazott nőtagjainak az öröklött birtokai voltak. Mindez részemről még csak gyanú, amit itt csak felvetni merek. — Itt vetődik fel ugyanis az elnevezésekkel kapcsolatos népi hagyományok megléte. 38
