Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Belitzky János: Az 567/568. évi avar honfoglalók hely- és személy és egyéb név hagyományainak kérdése
Biztosnak tekintem hogy a zalai Ko már- város neve a szláv homár 'szúnyog' szóból. Meg vagyok akadva azonban az 1877. évi Nyitra megyei Komárnó nevével, mert 19 X9-ben ahhoz hasonló szlovák nevet kapott Komárom városunk is. Komárom megye Dunától É-ra eső területei is a Terra Avarorum tartozékai voltak és a Zsitva melletti Bajcs (Gy. III. 406.) a neve alapján a szigetközi Bajcs birtoktest része lehetett. Ez a terület lényegesen kevesebb j>roblémamentes, szembeötlő evenki elnevezést tartalmaz a Rába-menténél, bár lehet, hogy ebben a dűlőnév kutatások elmaradása a legfőbb ok, hiszen ezen nevek zöme oklevelekben nem is nyert említést. Pl. a már említett kicsinyítőképzős Etej falu határában van egy Ekekúti dűlő nevű terület (MFNT). Az evén EkE 'idősebbik nővér' jelentésű szó. Ez az evenkiben felszólítás vagy megszólításként az EkÉ\ és az EkÉkÉl egyrészt az 'idősebb nővér'-t jelentő 'nővérke!', másrészt 'az anya ifjabbik nőtestvére' jelentésű 'nagynéni,' meg- vagy felszólításokban jelenik meg (552. a.) A délkomáromi Etej falu határában lévő Eke-kút evén neve valaki számunkra már közelebbről meg nem határozható "idősebbik nővérének a kútját" jelezte. Az északkomáromi Ekecs falu (Gy. III. 413—414.) neve ennek az evén szónak tájszavi -cs képzős (796.) változata, amelynek eszközhatározós jellege az 'idősebbik nővér' birtokára utal. Az ettől DK-re fekvő Eke' falu (Gy. III. 414.) neve az evenki EkEl-mí ige EkEl 'csúszik, mászik, kúszik' alapszavának jelentéséből következtethetően „kígyó" értelmezésű kultikus elnevezés lehetett. Erre utalhat az EkE'\ felkiáltás 'ne nyúlj hozzá, ne érintsd; nem szabad' jelentése is (552. a.). Az a mandzsu asa = assa (-Kürt) alakhoz hasonlóan a Dunától É-ra eső vidékünkön a szóközépi mássalhangzók megkettőzése szinten megtalálható. így a Geller (Gy. III. 419.) falunévben. Ez a helynevünk az evenki gElE-mí ige evennel azonos gElE- 'kér' jelentésű alapszavából (100. a.) vezethető le az -r képző (784—785. 1. I— III.) hozzáadásával és így a kb. jelentése ,,kért, megkért, elkért" lehet. 1877-ben a szolnok—dobokai Kérő falunév a megközelítő változata. Ez azonban a Manga személynevünk (v. ö. 246. b. II.) első 'leánykérő' jelentésének is a megfelelőjeként tekinthető. Bajcs-tól D-re fekszik Gyalla falu (Gy. III. 420.). Neve hihetőleg a jala-mi ige (574. a.) megkettőzött 1-hangú jattá- alapszavából ered, aminek jelentése 'a távolban látszik', ami összefügghet azzal, hogy 1329-ben M erese határának a leírásában attól ÉK-re, mint Jakab birtokát említik (Gy. u. o.). —Ebből a „furcsa'* területelnevezésből talán szabad arra következtetnem, hogy ezen a tájon a XIV. század első harmadában még élt az evenki nyelv, mert ha feltételezésem helytálló akkor Mercse falu (Gy. III. 439—440.) a mEricsÉ 'tarka-barka; csíkos, sávos' szótól (272. b.) vette a nevét, ami földterületének Bánya és Komárom várak közti megosztottságára és kevert lakosságára utalhatott. Az ottlakó evenkik 'a távolból látták', de oda már nem mentek el, ahol Gyalla feküdt és így a már pontosságából vesztő nyelvűségükkel nevezték meg a saját településüket. — Vitatható azonban hogy Gyallának ez volt-e az eredeti neve? A mandzsu—tunguz nyelvek szókezdő ja- hangja nyelvünkben a szókezdő gya- hanggá változott. így a jala=jalla magyar gyala —gyalla alakban jelenik meg Gyalla a korábbi Ó-Gyalla nevében Uj-Gyalláral együtt, országosan egyedüli ilyen nevű településként 1877-ben. A Komáromtól K-re fekvő Izsa falu a Zsitva és a Duna között, valamint ÉKre, a Csiliz partjához közeli Izsáp falu (Gy. III. 424.) neve az evenki ísza 'szem' 37
