Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Belitzky János: Az 567/568. évi avar honfoglalók hely- és személy és egyéb név hagyományainak kérdése
sát". Az első névnél a 'dióbelek', a második esetben pedig 'a te dióbeleid' voltak ezek a tényezők. 1877-ben a Baranya megyei Csemény puszta neve volt ismeretes (Qy. I. 294.) és a szóhoz járult -n képző 'az ő' (776—777. 1.) dióbelét emlegette. — A Csík megyei Csomor-ttm. és a Háromszék megyei Csomor-tány szóösszetételei olyan egyelőre általam még nem igazolható képzőt (790. 1.) tételeznek fel a szavak -k, -p, -sz és -t véghangzóihoz való hozzájárulását illetően, amikkel nem kísérletezhetem. A Csécsény-hez hasonlóan a Vas megyei Gyöngyös-patak menti Szécsény is magyaros é-hangokkal ós szóvégi ny-el jelenik meg már 1877-ben is,. Ugyanakkor a Sopron megyei Pereszteggel ÉK felől határos, az országút által kettészelt kis falu volt (Sopron-) SzSzécsen, ami ma nem található még dűlőnév alakjábyan sem a MENT térképen. (V. ö. Megyetört. I. Glaser—Belitzky térképével) — A sopronin kívül 1877-ben Krassó megyében is volt egy Szécsen nevű falu. — Az evenki szÉcsEn jelentése 'büszkeség, dicsőség' (380. b.). Lehet, hogy ebből az idézett szÉcsEn 'büszkeség, dicsőség' erednek Szécsény hangzású helyneveink is, de lehet, hogy nem. íme: szEcseEn I. 1. 'vitéz; merész, vakmerő'. 2. 'munkaszerető, munkaképes'. 3. 'komoly'. — Ua. II. 'vonókés, kaparó vas'. (380. a.) A szÉcsEn I. evenki szó egyaránt vonatkoztatható katonáskodó, iparűző és földművelő lakosságra. Ilyenek éltek a XVII. század folyamán a nógrádi Szécsényben, ahonnét a majdan gróffá lett Szécsényi család ősei a Heves megyei Gyöngyösre, onnan pedig a soproni Nagycenkre költöztek. 1877-ben a nógrádi mezőváros és a vasi falu viselték a Szécsény nevet. Volt azonban Nógrádban Alsó-, Felső-Szécsónyke nevű falu is egymás közelében. Kicsinyítő képzőjüket a mezővárossal való összehasonlításuk miatt kapták. A Szécsény- előnevet viselő Halász és Kovácsi a városhoz való közelségükért kapták ezt a megkülönböztető nevüket. Figyelmet érdemel, hogy a vasi Szécsény falu határában volt 1877-ben egy Csács nevű puszta. Ez ma nem található a MFNT térképén. Az evenki csá II. jelentése 'karvaly, héja, kánya' (513. a.), amihez -at eszközhatározó -cs képző (796. 1.) járulván, a magyarban -as, -es, -os képzővel fordítható. Csács puszta helyét ma a Kányás nevű terület foglalja el, amely elnevezés pontos fordítása az eszközhatározós evenki szó 'kányás' jelentésének. — Itt vagy az történt — ami alig hihető —, hogy az evenki szó jelentése 1877-ig töretlenül megmaradt a lakosság emlékezetében, vagy az emléke kiveszett, de ugyanazon karvalyok, kányák és héják fészkelése ezen a területen napjainkig jellemző, miként jellemző volt másfél ezer év előtt az evenkik Szécsénynek nevet adó letelepülésekor is, és ezért a magyar lakosság a térbeli sajátosságok nyomán adta a Kányás területnevet. 1877-ben volt egy Csács nevű falu Zala megyében is. Ez ma Zalaegerszegbe olvasztva a város része. (Mindkettőre MFNT.) A Győr és a Pozsony megyei két Csécsény 'okos, értelmes' jelentésének megfelelői a Komárom megyei Szák és a Vas megyei Cák helyneveink. Ez utóbbi neve példa arra az esetre, amikor néhány $z-kezdetű helynevünk O-kezdetüvé alakult. A szá-mí ige szá- 'tud, ismer' alapszava a tíz -k képző közül valószínűleg a testi ós egyéb tulajdonságokra illő VIII.-at vette fel és így lett belőle 'tudó, ismerő', illetve 'okos, értelmes' (768. 1.). A Szák helynevünk és a Szák nemzetségünk kérdésével (Qy. III. 451.) csak annyiban foglalkozom, hogy a helynevet a 34
