Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Belitzky János: Az 567/568. évi avar honfoglalók hely- és személy és egyéb név hagyományainak kérdése

Az evenki aszí I. 'nő, asszony' aszá' többesszáma, ha eltekintünk a magyar szóból is megmagyarázható Aszaló helyneveinktől, feltételezhetően a Vas megyei kemenesmagasi Aszali-dűlő terület, a Zala megyei zalakoppányi Asza'tető domb és a Fejér megyei Székesfehérvár Aszal-völgy és ^szaZ-völgyi-árok elnevezéseiben lelhető meg a 'nők, asszonyok' jelentéssel (MFNT). Ezek után térek vissza a Oyörffy általi kétségtelen helyességgel királynéi birtokban volt vagy lehetett Assony előtagú neveinkhez. Ezekkel kapcsolatban az a véleményem, '» hogy a Terra Avarorum területén azok zöme már Géza fejedelem hitvese, a Sopron megyei Sarródot is bíró Saroldu fejedelemaszszony kezében voltak, akitől halála után menye, Gizella királyné tulajdonába jutottak. Igazolhatónak vélem ezt azzal, hogy az 'elveszített; elvett' Sokoró és az evenki Cug, Ilmár és Hímed nemzetségek birtokai közt található mai Győrasszonyfa, amelynek történetét Qy. II. 579. foglalta össze, eredetileg evenki ku'tikus hely lehetett, amit a falu területének DNy-i részén fekvő Tézsla-kúti dűlő neve igazol. Az evenki tEszí-mí ige alapszava 1. 'kitöröl, letöröl'. 2. 'tisztít'. 3. 'csíp, éget', de itt az evén tEsz- 'tisztít' is figyelmet érdemel. Ezek az evenki és evén szavak a -Iá, IÉ, 10 képző (766. 1. I.) cselekvést jelentő — pl. vizet vinni, övet felöltem — alakjával kiegészítve, már sokat mondanak a számunkra. — Itt is ugyanaz történt, mint Nógrádban a mátraverebélyi szentkúttal, amelynek gyógyítónak hitt vizét messze földre elhordták, vagy a szécsónyi látókutat tette híressé, hogy aki belenézett meglátta a jövendő párját, stb. és mindezt egyházi támogatással. A mai Tézsla-kút-aü\ö neve az evén tEsz-la 'tisztít, megtisztít' szóból vezethető le és hihetőleg a pannonhalmi szerzetesek „bűnbocsátó" tevékenységének köszönheti a megmaradását a királynéi birtoktesten. Lehet, hogy a Sabariaforrás megléte is hatott a Tézsla-kút elnevezés megmaradására. Vidékünk többi Asszony- összetételű helyneveivel, mivel azokkal kapcsolatban nem találtam mandzsu—turguz neveket, nem foglalkozom. Lehetséges azonban, hogy a királynőiként ismert birtoktestek közül egyesek az evenki aszín 'az ő felesége', vagy valamely mandzsu—tunguz aszi 'a feleség' szó jelentését vették alapul. A középkori Ana falu emlékét őrzi a Rába mindkét partján a két Ang-he\ypuszta és ezektől E-ra a Rába Ny-i partján fekszik a középkori Csécsény falu. (Oy. II. 584.) — Neve az evén az evenki csEcsEn 1. 'ész, értelem', 2. 'lángész', 3. 'okos, értelmes, eszes' (635. b.) szóból származik és 1877-ben még csak a Pozsony megyei alsócsallóközi járásbeli IP&tony-Csécsény viselte ezt a nevet, ami szintén a Terra Avarorum utal. Csécsény neveink hosszú -é- hangjai és a szóvégi -n -ny-re lágyítása magyar .elensógésazisaz, hogy a Rába és a Marcal között az egyik folyóvíznek Nagy Tesla a neve, ami nem más, mint a fentiek során említett Tézsla-kút nevének változata, a jelentése pedig kb. ,,vizet visz", avagy „vízfolyás", ami tájszavi jelenség mind a két elnevezés esetében. Érdekes névpárhuzam Gsécsénytől K-re és Teslától Ny-ra (MFNT) a Csomor és a Csemez-t&g neve. A Csomor ma is élő családnevünk. Az evenki csono 1. '(lehámozott) dióhéj'. 2. 'fából kivájt (kivésett) bögre' (525. a.) és ugyanezeket jelenti a csEmÉ is (534. a.). A csomo-hoz a többesszámot jelölő -r képző (784. 1.), a csEmÉ-hez pedig az egyes szám 2. személyét jelölő -sz I. képző (787. 1.? járult, ami itt tájszavi -z hangot vett fel. Mind a két elnevezés szerves rész kori „magmisztikának", vagyis annak, hogy „az asszony tudta, hogy melyik növény (vagy gyümölcs) magvának a fogyasztása segítette elő a teherbe jutá33