Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Belitzky János: Az 567/568. évi avar honfoglalók hely- és személy és egyéb név hagyományainak kérdése
tűnik a látásból, elrejtőzik a szemek elől'. — A hal— II. 'dolgozik, buzgólkodik'. — A hal— III. 'felismer, megismer; megtud'. — Kétségtelen, hogy vidégyetlen falut birtokoló evenki eredetű nemzetségéről van szó. amelynek birtoka a XIV. század elején hozományként került a Szemere, majd a Péc nemzetség birtokába. Ma puszta Felpéc határában (v. ö. gy. i. h.). — Mi lehetett a nevének a jelentése? — Legvalószínűbb talán a „buzgólkodó", „buzgó" értelmezés, hacsak nem akarunk hiú feltételezésekbe bocsátkozni. A Tét-tő\ Ny-ra fekvő Teke neve valószínűleg nem magyar, hanem szintén evenki eredetű falunév (Gy. II. 638.), mert megmagyarázható a tEkÉ-mí I. ige (419. b.) tEJcÉ- 'szétszakít, elszakít' jelentésű alapszavából ha már az ugyanezen alakú II. ige ugyanúgy hangzó 'lefetyel' alapszavát nem vesszük figyelembe. — M a puszta Mórichida határában. Problematikusak számomra az Asszonyfalva ós Asszonyfa helyneveink jórésze, Győrasszonyfalváról is megjegyzi Györffy (Gy. II. 579.), hogy „neve szerint királynéi föld volt". Ez esetünkben — legalábbis a kezdeteket illetően — aligha vonható kétségbe. Mégis az egyes települések névalakjának a tisztázása végett ideiktatom az evenki aszí I. többes száma aszal 'nő, asszony' jelentésű szavát és annak ragozását. A szó birtokos névmással ugyanis 'feleség' jelentésű. Tehát az én feleségem: aszív, a te feleséged: aszísz, az ő felesége: aszín. A szónak tájszavi alakjai: ahí és así. — Az evén és a negidaly aszi: nő, asszony, feleség. Az orok, az ulcs és a nanaj aszi: feleség. A mandzsu asa: az idősebb fivér felesége — az evenki aszí II. pedig nőstény.(38. a.) Kétségtelen, hogy az 1877-ben említett Nyitra megyei Assa-Kürt falu nevének az első fele a mandzsu asa 'az idősebb fivér felesége' szó származéka, az 1480-ban említett Kürthi Ássa fia Jakab (Ethey, TI, 1938. 169.) birtokát jelölő és akkorra már eredeti jelentését vesztett nevének a változata. — Az elnevezés alapja az, hogy a honfoglaló húszezer harcos soraiban néhány mandzsu is lehetett, akik egyikének ezen a tájon élt egy idősebb fivére, akinek felesége a Szibériából magukkal hozott szokásjog alapján, saját egyéni birtokkal rendelkezett. A bonyodalom a magyar honfoglalással vehette kezdetét, amikor ez a női birtokrész a Kürt törzsünké lett, vagy lehetett és annak a neve, személynévvé alakulva, de az ősi birtoklás emlékét fenntartva, a XIV. század második felében is képes volt névadó \szerepben hatni. Lehet, hogy tévedek, de számos adat — szinte jogtörténeti bizonyossággal — feltevésem mellett szól. Pl. a Győr megyei Bene (Gy. II. 583.) neve az evenki ЪЕпЕ 'a feleség idősebb nővére' (75. b.) bitrokát jelölő falunév volt. Ugyanezt jelölte a Vas megyei Csepreg határában a Bene-hegy nevű domb és a Zala megyei Botfa határában a Bene-völgyitábla nevű terület neve is (MFNT). 1877-ben Bereg, Heves, Pest és Udvarhely megyékben voltak Bene nevű falvak vagy puszták, ami ezeknek a neveknek az országos elterjedését igazolja. Figyelmet érdemel az 1877-ben Komárom megyei Ászár falunév (MFNT) is, mert ez feltehetően az orok ásza 'leány' szó (37. b.) -r többes szám képzőjű (784. 1.) orok változata. így a jelentése 'leányok' lehet. A képző körüli bonyodalmat az okozza, hogy az evenki -r I. többes szám képző a szó utolsó hangját megváltoztatja — pl. orok 'szarvas'; oror 'szarvasok' —, ami kétséges az idézett evén -r képzőnél, az orok képzőt azonban nem idézik és az aszar, magyarosan ászár szó leányok' jelentése csak általam történt valószínűsítés. — Megjegyzem, hogy Gy. III. Komárom megye térképén Ászár az akkori Veszprém megyében szerepel. 32
