Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Belitzky János: Az 567/568. évi avar honfoglalók hely- és személy és egyéb név hagyományainak kérdése

érzik, szíveskedjenek észrevételeiket hozzám eljuttatni. — Itt csak a töredéke található meg anyagomnak, de azok felsorakoztatásakor igyekszem a problémákat tüzetesen feltárni. Evcnkik nyomában a Terra Avarorum-on. Avarország a VIII. és a IX. század fordulóján frank és bolgár támadások következtében összeomlott. A Kisalföldön, Mosón, Győr, Sopron és Vas megyék területén és azokkal határosán alakították ki frank fennhatóság alatt a hűbéres Terra Avarorum-ot. Elsősorban tehát itt remélhetők evenki eredetű elnevezések. Mosón város és egykori megyéjének a neve az sz-ező és az s-ező nyelvjárásokban muszun és musun változatokban található meg. Az első jelentései: 1. 'erő a jelenségeken való áthatoláshoz.' 2. 'babonás elképzelésben a tetszés szerinti jelenségen való áthatolás házigazda lelke.' 3. Muszun folyónóv (266. b.) — A második jelentései: 1. 'hangulat, kedv.' 2. 'tehetség, képesség.' 3. 'babonás elképzelésben hegy, folyó, tó stb. házigazda lelke.' 4. Musun tó vagy folyó neve. (267. a.) Van tehát a Muszun = Musun elnevezésű területrész, amely vizenyős, mert folyóvíz és (vagy) tóság volt rajta. Az ezen a területen történő átjáráshoz erőt és kedvet, továbbá képességet a nevezett terület itteni és szibériai elnevezésével azonos kultikus nevet viselő jóindulatú házigazda szellem- adott. — (Megjegyzem, hogy a 'gonosz szellem' neve dErEmEn volt. V. ö. 137. b.) — A tájszavi különbözőség a fogalomkör jobb megértését teszi lehetővé, amit a XI. századi hadi események is igazolnak. Külöbnen is a tekervényes folyóágak és vízlevezető csatornák közt fekvő Mosón olyan település volt, ahol messzi vidéken az egyetlen út vezetett át, amiről tanúskodnak a térképek. Ez az út Győrből indult ki ós a Repcén átkelve, Abdát érintve, £é&rá/?/szentmiklósra jut. Lebeny neve az evenki 'EbY 'láp, mocsár, süppedős talaj, imgován' szónak (242. Ъ.)-п képzős (776—777.1.) alakja és a jelentése: 'az 6 mocsara, lápja, ingoványa'. Ez az ő nyilván a környék vizeinek a jóindulatú házigazda szelleme. — Hasonló a Mosontól nyugatra fekvő Levél község neve. Ez az evenki lEvY szónak (242. b.) aminek jelentése 'láp, mocsár, tó', a többesszámot kifejező -' képzővel (766. IV.) — pl. bira 'folyó', bira' 'folyók' — történt kiegészítése ós így környezetére utaló jelentése: 'lápok, mocsarak, tavak'. Az evenki baj I. — 1. 'gazdaság'. — 2. 'gazdag'. — A baj II. 'bánat, szomorúság'. (48. a.). — aA baj I. valamelyik török nyelvből átvett jövevény szó az evenkiben, de mivel itt a Győrtől északra a Szigetközben lévő három falu nevében az evenki tájszavi eszközhatározó -cs képző (796. 1. ) fordul elő, az Älnevezést evenki eredetűnek vélem. A három falu —- Nagy-, Kis- és Győrbajcs — eredetileg egy, az Öreg-Dunáig nyúló birtoktestet képezhetett. A birtoktest evenki jellegére utal az is, hogy a Révfaluból odavezető egykori ösvény — ma országút — a Galántai-dúlőn halad át. Az evenki galan szó jelentése 'lábnyom, nyom' (81. b.) amihez a -ta II. képző (790. 1.) járulhatna, ha a Szótárunkban szerepelne a 'galan-mi ige, amelynek a meglétét azonban a következők alapján tételezem fel: A 81. b. hasáb szerint да'

an 'lábnyom, nyom', lásd údja 1. A 432. a. hasábon az údja 1. 'lábnyom, nyom'. 2. 'út, ösvény a tajgán át', amik az údja-mi ige jelentései — 1. 'lábon jár, lábon fut'. 2. 'kiszimatol, kinyomoz' — közű az az 1nek az egyesszám 3. személyű mi nélküli alapszava. A szokásos rendtől eltérően azonban itt (432. a.) nincs visszautalás a galan szóra. A galan = údja szavak egyaránt főnemesitve jelennek meg, ami — véleményem szerint — igazolja, 22