Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Hausel Sándor: Orvosok a 18. századi Nógrád megyében

A fizetéseket a következő táblázat foglalja össze : Tisztviselő É !v 1773 1775 főispán 1500 1500 alispán 000 700 helyettes alispán 300 350 főjegyző 400 500 aljegyző 200 250 másod jegyző 200 150 harmad jegyző 100 — főpénztárnok 500 500 pénztárnok 4 fő — 150 főhadbiztos 200 — főszolgabíró 200 300 alszolgabíró esküdt 100 — esküdt 80 100 (8 fő) hadbiztos 80 80 ügyész 100 — főügyész — 300 alügyész — 150 számvizsgáló — 200 földmérő — 400 várnagy 240 100 iktató 60 — írnok — 200 adószedő írnok 60 — orvos 544 544 sebész 3 fő 100 100 gyógyszerész 240 240 lovas 4 fő 100 100 hajdú 6 lovas, 9 gyalog 60 60 dux plebei 32 fő 15 — patikus ós sebész szállásáért 124 — rabok pékje 10 10 kéményseprők 00 60 katonai fegyház őre 24 — jogbíró 100 100 ket megtiltották és felhívták a figyelmüket, hogy így jár, aki „átlépi a határt és sebészi munkát fog végezni". A megyei főorvos felügyelt az állatorvosokra. 1790-ben a Helytartótanács elrendelte az állatorvosi eszközök

48 összeírását. Ekkor Balassagyarmaton Michalkovics József és Gebhart Krisztián, Losoncon Korponay József volt az állatorvos, akik az „állatorvosi előadásokat a pesti főiskolán hallgatták és erről jó bizonyítványt kaptak".

48 Eszköztáruk szerény volt: állt néhány egyenes és görbe tűből, késből, égető vasból, kasztrálókésből, marhadöntő kötelekből, érvágó vasakból, fogókból, egyenes és görbe ollóból. Lipszky 1804 végén vonult vissza hivatalától. Ekkor utódjául három jelölt is akadt. Széplaky György, aki egy ideje már Nógrádban dolgozott, Bérczy János, aki ezidotájt került a megyébe, valamint jelentkezett a megürült hivatalra Keliny Amadé Túróc vármegye főorvosa.

50 A vármegye kikérte Lipszky véleményét, aki úgy nyilatkozott, hogy Széplaky is, Bérezi is derék férfiú, magáról azzal hárítva a döntést, hogy kérdezzék meg Schraud Ferencet, országos főorvost. A vármegye végülis Bérczy

51 mellett döntött, akinek székhelye Balassagyarmat lett. Ezzel lezárult az évszázados gazdasági, pénzügyi piac forduló mellett a közigazgatási, szellemi,,piacforduló". 94