Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Pálmány Béla: Adatok a szécsényi Forgách kastély történetéhez 1335–1765

Nagy kár, hogy de Feiler atya nem időzött hosszasabban Szécsényben, akkor talár bővebben is írt volna Forgách Zsigmond nyugati szemmel is „nagyon szép" (un fort beau château) kastélyáról, mely az átépítések után elnyerte maitól alig eltérő külső alakját. így most búcsúzzunk el a barokk műremek építésének ötödfél századától. Jegyzetek 1. Rados Jenő: Magyar kastélyok. Bp. 1939. 12. o., Wenczel Gusztáv: Műemlékvédelmi Szemle 30. Szécsény műemlékei. Technika XXV. (1944) 354—357. o., Oenthon István (szerk.): Nógrád megye műemlékei. Magyarország műemléki topográfiája III. Bp. 154. Patay Pál: Szécsény műemlékei — Műemlékeink. Bp. 1965. 64 o. Badál Ede : Kastélyok, kúriák Pest, Heves és Nógrád megyében. Bp. 1987. 2. Patay Pál (1965) 39—40. o. 3. Badál Ede (1987) 34. o. 4. Belitzky János: Szécsény és földesurai. (Kiegészítések és kiigazítások Szécsény középkori történetéhez.) In: Tanulmányok Szécsény múltjából 4. (szerk. Praznovszlcy Mihály) Szécsény, 1981. 9—39. o. 5. Uo. 13. o. 6. Pálmány Béla: Hol épült fel Sztrahora vára? In: Л Nógrád megyei Miízeumok Évkönyve XI. (szerk. Szvircsek Ferenc) Salgótarján, 1985. 205—225. o. Pálmány Béla: 650 éve kapott városi kiváltságokat Gyöngyös, Rimaszombat és Szécsény. Honismeret (XII.) 1984/ 6. 6—9. ö. * 7. Belitzky János (1981) 13. o., Pálmány Бе/а (1985) 210—214. o. 8. Belitzky János (1981) 25—32. o. 9. Patay Pál: Régészeti kutatások, régi ós új lelőhelyek Szécsény határában és környékén. In: Tanulmányok Szécsény múltjából 2. (szerk. Praznovszky Mihály) Szécsény, 1979. 20. o. Nyáry Albert: Ásatás a szócsényi Kerekdombon. Archeológiai Értesítő 1907. 222—231. o. 10. Pálmány Béla (1984) 6—9. o. 11. P. König Kelemen: 600 éves ferences élet Szécsényben (1332—1932) Vác, 1931. 16. o. 12. Patay Pál ( 1965) 8. o. 13. Uo. 12. o. 14. Belitzky János (1981) 25—39. o. 15. Borovszky Samu (szerk.) Nógrád vármegye — Magyarország vármegyéi és városai с monográfiában (Bp. 1911.) 402. o. Belitzky János: (1981) 45—36. o., P. König Kelemen (imi)à9. о. 16. Országos Levéltár (az alábbiakban: OL) Diplomatikai gyűjtemény (az alábbiakban: Dl.) 72334. (1456. november 29.) 17. OL Dl. 72325. (1461. június 29.) 18. Varjú Elemér: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffv család történetéhez. II. k. (1458—1526) Bp. 1928. 224—226. o. 19. Patay Pál (1965) 17. o. 20. Pálmány Béla: Köznemesek a Szócsényi Forgách uradalomban (1542—1848). In: Tanulmányok Szécsény múltjából 5. Salgótarján. 1982. (szerk. Praznovszky Mihály) 16. o. 21. Hadtörténelmi Levéltár VII. С 201 A török hódoltság ós török háborúk iratai 1593/13. (1593. december 25.), 1594/5. (1594. január 24.) 22. OL É 156 Magyar Kamara Archívuma UC 14 : 28. Inquisitio et eonsoriptio bonorum arcium Filek et Zechin facta Anno 1596. "Porro munitiones arcis, vallum aggeres, fossas circumivimus, nihil ipsis invalidius, ifirmis, fossa humilis est et perangusta, sepimentum ligneum a quo totum cingitur confinium multis in partibus ruinosum est. Propugnacula lacera, portaque ipsa ruinam minari videtur. Affirmât Dom(inus) Capitaneus metuen(sem) esse, ne haec ubi machinae quas gostant, fortius commotae impulsaeque fuerint sponte collabuntur. Arx vetus lapidea adeo deformis, ut rudera potiusqum arcis formám repraesentet. Veterum aedificiorum vix vei vestigia apparent. Restauranda igitur haèç omnia viderentur, maxime verő procumbentes partes et ipsa propugnacula, portaque reficienda, simili intérim matéria, donec lapidibus extrui possint. Est in arcé veteri, de qua pauli ante diximus tufris lapidea, crasso muro, caeterum sine tecto et multis in partibus ruinosa, hanc 79