Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Havassy Péter: Hont és Nógrád vármegye nádori közgyűlései a XIV–XV. században
congregatióján. 75 Csupán érdekességképpen említjük meg, hogy ez idő tájt, Gilótfi Miklós nádorsága alatt, egy-egy közgyűlés szinte „családi összejövetel" volt, mert a palatínus mellett két fia ült, Domonkos honti és János nógrádi ispánok, 76 mely utóbbi tisztségben, 1363-ban, az akkor már elhunyt nádor harmadik fiát, Andrást találjuk. 77 A Nagy Lajos-kori közgyűléseket vizsgálva megemlíthetjük végül, hogy a nádor leggyakrabban Bars megyéből érkezett Hont és Nógrád congregatióira, majd Hevesbe távozott, illetve innen érkezett Gyarmatra és Barsba folytatta útját. Kétszer (1357, 1359) Hont és Nógrád gyűléseivel kezdi meg országos körútját, egyszer (1343) pedig itt fejezi be. 78 A Lajos halála utáni zűrzavar nem kedvezett a nádori közgyűléseknek sem, alig találkozunk néhány összejövetellel. Lackfi István nádorságának kezdetével ismét megkezdődik az országos körút, azonban a felhalmozódott ügyek mennyiségét jelzi, hogy 1388-ban az addigi leghosszabb gyűlés kezdődik meg Gyarmaton, mely szerintünk 15, Belitzky János szerint több mint egy hónapig tartott. 76 A korábbi rendszeresség azonban a múlté, mert Zsigmond nádorai már általában csak 6—8, sőt 1394—1405 között 11 évig nem látogatják a megyék nagy többségét. A szüneteltetéshez hozzájárult az ún. proclamata congregatio genera/Í5({kikiáltott közgyűlés) megjelenése, mely alapvetően abban különbözött a korábban megszokott nádori gyűléstől, hogy a megjelenési kötelezettség valamilyen ügy kapcsán csupán a bitokszomszédokra, illetve azokra vonatkozott, akik tudtak valamit a tárgyalandó ügyről. A proclamata congregatiót a nagyobb hatalmaskodási perek esetén hívták elsősorban össze, a kisebb jelentőségű ügyeket az egyre növekvő szerepet játszó megyei törvényszéken (sedes iudiciaria, vagy röviden sedria) tárgyalták. Nemcsak ez a szempont, hanem az is hozzájárult a nádori közgyűlések csökkenéséhez, hogy egyre hosszabbra nyúltak és hatalmas terhet róttak a megye lakosságára. így jóformán csak akkor kerül rá sor, ha a gonosztevők nagyon elszaporodnak, 80 s ami szintén új jelenség, hogy a nádor megbízása már nem az egész országra, hanem csak egy-egy megyére vonatkozik: „ex speciali edicto excellentissimi Domini nostri Sigismundi" — olvashatjuk Héderváry Lőrinc nádor Hont és Nógrád megyék 1437. évi közgyűlésén kiadott oklevelében. 81 Az 1447. évi 12. te. szerint Hunyadi János kormányzó már csak akkor kapott jogot generalis congregatio meghirdetésére, ha azt az illető megye is kérte. Fia, Mátyás 1464-ben azonban ismét elrendelte (21. te), hogy a nádori köztörvényszékeket a régi szokás szerint tartsák még. 82 1467-ben a megyék többsége inkább váltságdíjat, sőt 1473-ban adót — 75 dériárt telkenként —fizetett a mentesség fejében. 83 1478—1483 között számos megyében — köztük Nógrádban is — szüneteltek a közgyűlések (1478. évi 7. te). 84 Mátyás a nagyfokú ellenállás miatt 1486-ban (1. te) végleg megszüntette mind a nádori, mind pedig a proclamata congregatio generalis intézményét. Ezután már csak elszórtan, főleg az alsómagyarországi vármegyékben találkozunk köztörvényszékekkel. 85 A bevezető után következzék Hont és Nógrád vármegye XIV —XV. századi •— általunk eddig megismert — nádori közgyűléseinek kimutatása : 1342 Gilétfi Miklós nádor Hont vármegye részére Hídvégen október 25—29. (CD. VIII/4. 639.) 1343 Gilótfi Miklós nádor Nógrád vármegye részére (Balassa) Gyarmaton 51
