Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Havassy Péter: Hont és Nógrád vármegye nádori közgyűlései a XIV–XV. században

ték meg.

37 Gyakran már a közgyűlés idején elvégezték a birtokbaiktatást: 1405. május 27-én Garai nádor hites embereket küldött ki Busára, akik a falu és az Ipoly folyón lévő malom negyedrészébe, ellentmondás nélkül beiktatták Pásztói János feleségét, Katalint.

38 Jelentkeznek nemesség vizsgálatok, hatalmaskodási és adóssági perek, leánynegyed kihasítások, birtokelidegenítés ós jogtalan használat miatti tiltakozások, bírságbehajtások, vagyonátruházások stb. is. Találkozunk ún. perenkívüli cselekményekkel, azaz a nádor átír oklevelet, végrendeletet kötnek előtte, zálogbirtokot adnak vissza, s folytathatnánk a sort.

39 Az 1298. évi 29. te. alapján a nádori közgyűléseket tavasztól őszig kellett megrendezni, tehát télen tilos volt.

40 Ennek ellenére találkozunk december 14-én még tartó gyűléssel,

41 s 1472-ben Gyarmaton sem lehetett nagyon meleg, amikor november 29-én Báthory István országbíró még mindig elnökölt a nógrádi congrégation.

42 A vizsgált megyék gyűléseit leggyakrabban májusban és októberben tartották (5—5 alkalom), júniusban négyre, júliusban háromra, augusztusban és novemberben kettő-kettőre került sor.

43 A közgyűlések a szakirodalom egybehangzó tanúsága szerint általában valamelyik feria secunda-n, azaz hétfőn kezdődtek. E gyakorlattól csak akkor tértek el, ha hétfő valamilyen jelentősebb ünnepnapra esett, illetve ha valamelyik megyében a nádor hosszabban időzött a vártnál. Hont és Nógrád vármegye eddig ismert 21 nádori közgyűlése közül 15 kezdődött hétfői napon, a fennmaradó 6 alkalommal szerdán, illetve pénteken nyitotta meg a corigregatiót a palatínus. 1343-ban hétfőtől csütörtökig Gyarmaton ülésezik, s innen utazik át Hídvégre s kezdi meg pénteken Hont megye számára a gyűlést. Feltehetően ez lehetett a helyzet 1342-ben és 1353-ban is, mikor szintén októberben, s ugyancsak pénteken Hídvégen kezdi meg Hont megye gyűlését, azaz minden bizonnyal Gyarmatról érkezhetett, sajnos azonban ezekből az évekből a nógrádi törvénykezésre nem találunk adatokat. 1423-ban a szerdai kezdést az indokolta, hogy hétfő Mindenszentek napjára esett.

44 1366-ban a tervezettnél tovább időzött a nádor Nyitra és Trencsén megyék gyűlésén, s így később érkezett Barsba, majd innen a gyarmati összejövetelre.

45 Az 1472. évi szerdai kezdésre nem találunk megfelelő magyarázatot, bár itt jegyezzük meg, hogy a gyűlés kezdőpontja az oklevél rongálódása miatt nem állapítható meg egyértelműen. Holub József összeállításából az a kép tárul elénk, hogy az általa pontos dátummal ismert 15 zalai közgyűlés közül 7 Jakab apostol napja körüli időben, azaz július végén kezdődött.

46 Mi a nógrádi közgyűlések vizsgálatánál ilyen rendszerességet nem tudunk kimutatni, csupán érdekességképpen említjük meg, hogy a honti és nógrádi congregatiók leggyakrabban (3—3 alkalommal) Lukács evangélista, illetve Keresztelő Szent János napja körüli időben kezdődtek. Nagy Lajos korában a rendszeresnek mondható nádori látogatások miatt, a közgyűlések általában egy hétig vagy annál rövidebb ideig tartottak. Zsigmond uralkodásának idején azonban megritkultak, s ezért a felhalmozódott ügyek miatt nagyon elhúzódtak. így az általunk ismert hét Zsigmond-kori nógrádi és honti közös gyűlés közül öt, több mint húsz napig tartott.*

7 A két megye közös congregatióinak helyszíne minden alkalommal (Balassa) Gyarmat volt. A hely kiválasztása teljesen tudatosnak tűnik, hiszen egy pillantást vetve Magyarország középkori térképére, megállapítható, hogy a két megye területe nagyjából négyzet alakot formál, melynek szinte mértani középpont jában fekszik Gyarmat. A helység környékén több patak ömlik az Ipolyba, ы így a vízfolyások mellett húzódó utak csomópontot képeznek itt. Az okle48