Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Havassy Péter: Hont és Nógrád vármegye nádori közgyűlései a XIV–XV. században
Havassy Páter Hont és Nógrád vármegye nádori közgyűlései a XIV— XV. században A nándori közgyűlésnek (generalis congregatio, generalia judicia), középkori igazságszolgáltatásunk jelentős intézményének vizsgálata, már a múlt század közepén foglalkoztatta történészeinket, közülük is elsősorban Bartal Györgyöt 1 , Cziráky Antalt 2 és Fraknói (Franki) Vilmost 3 . Az ő eredményeiket felhasználva, s jelentős okleveles anyaggal kiegészítve, 1899-ben Hajnik Imre adott a mai napig alapvető összefoglalást e tárgyról. 4 Török Pál b és Oábor Gyula 6 a Nagy Lajos-korabeli nádori közgyűlések részletesebb tárgyalásával gazdagították az addigi ismereteket. E művek azonban valamilyen jog-vagy hivataltörténeti tanulmány keretében szóltak csupán a nádori közgyűlésekről. Sokáig kellett várni míg végre 1939—1941-ben Istványi Géza, a Levéltári Közleményekben önálló, monografikus igényű feldolgozással jelentkezett, melyet azóta sem követett hasonló. 7 A ,,Magyarország vármegyéi és városai" című sorozat köteteiben, a megfelelő helyen 1—2 oldalt szentelve a témának, felsorolják ugyan az illető megyében tartott nádori közgyűléseket, de jelentősebb helyi összefoglalást — napjainkig példát mutatva — Holub József nyűjtott Zaláról. 8 Legutóbb e sorok írója közölte Heves megye generalis eongregatióit. 9 Az általunk vizsgált megyék közgyűléseiről eddig csupán szórványos adatok láttak napvilágot. Legelőször Nagy Iván szólt néhányról, 10 majd valamivel részletesebben elemezte a congregatiókat mindkét vármegye Borovszky-féle monográfiájában Eeiszig Ede, 11 illetve ugyanott Balassagyarmat kapcsán Haraszthy Lajos 12 Legutóbb Belitzky János sorolt fel több nógrádi közgyűlést, illetve emelt ki közülük néhányat valamilyen fontosabb ügy kapcsán. 13 Szórványos Árpád-kori előzmények után a nádori közgyűlés intézményének virágkora az Anjouk, elsősorban Nagy Lajos uralkodásának idejére esett. A közgyűlések az interregnum idején szüneteltek, s nem véletlen, hogy Károly Róbert támasztotta fel haló poraiból, mert származási helyén, a Nápolyi Királyságban is gyakorlatban volt az ún. generalis inquisitio, az ország fobírájának (gran giustiziere) a vidéki központokban évente tartott köztörvényszéke. Bár Debreceni Dózsa nádor már celebrált közgyűléseket, de rendszeressé csak a Drugethek (szintén nápolyi származásúak) kormányzási idején vált. u Bár 1255-ben IV. Béla már összehívta Gömör, Nógrád és Hont megyék közönségét Vácra, de ezután egészen Nagy Lajos koráig nem hallunk Hontnak és Nógrádnak a király vagy a nádor által tartott közgyűléséről. 15 (Itt jegyezzük meg, hogy Haraszthy Lajos és Belitzky János u említ egy 1341. évi gyűlést is — a pontos forráshely feltüntetése nélkül — azonban mi nem találtunk erre vonatkozó adatot. Török Pál szerint 1330-ban az egész országban közgyűléseket tartottak Záh Felicián rokonainak felkutatására és kivégzésére, így minden bizonnyal a congregatióra sor került Nógrádban is, ahol a nemzetség tagjainak jelentős része élt, azonban ezt a közlést sem erősíti meg semmilyen általunk eddig ismert forrás. 17 Ezért foglalkozunk dolgozatunkban csak az Anjou-kortól, főleg Lajos uralkodásának kezdetétől megfigyelhető főbb jelenségekkel.) A nádor a király megbízásából, az uralkodó mandátuma alapján hirdette meg a gyűléseket. Hatásköre azonban csak a szűkebben vett anyaországra korlátozódott, mivel saját területén az erdélyi vajda, a horvát-szlavón bán 45
