Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Belitzky János: Az 567/568. évi avar honfoglalók hely- és személy és egyéb név hagyományainak kérdése

Szinte kétségtelen Oyörffy állítása, hogy „Győr valószínűleg a megye első ispánjának a neve volt" (II. 568.),—Élt ugyan a XIX. században Szahalinon és a osuminszki körzetben egy Der (olv. : Oyer, de jakutul Dzser nevű evenki nemzetség (578. a.), amely hihetőleg jakut—török eredetű volt, mivel pedig az evenki nyelvben nincs -ö és -ő hang, a magyarban viszont van, tehát az összes Győr és Győr helyneveink végső soron — mégha evenki közvetítéssel is — valamelyik török nyelvből lettek átvéve. — Végülis, behatóbb figyelmet érdemelnének a Gyerk, Gyerla és a hasonló helyneveink az evenki nemzetségnév vizsgálatát illetően, amitől azonban most eltekintek. Komárom vár, város és megye nevét azonban határozottan evenki eredetűnek tekintem. Az idevonatkozó adatok (Gy. III. 427—433.) a Kamarun és Kamarum névalakok koraközépkori voltát tanúsítják, amelyek az evenki kama-mí igéből lezethetők le. Ennek kama- alapszava 1. 'elutasítja (megtagadja a segítséget, lemiond a segítségről'. 2. 'elnyom, leigáz, üldöz; hozzányom, hozzászorít'. (190. a. I.) Ezt követi nyomon a kama-mí II. ige, ami módosított értelnmezést kölcsönöz a kama-mí I. jelentéseinek. Az áldani és ucsuri nyelvjárásokban segédigeként az igeragozás igékkel való viszonyát, vonatkozásait, rossz- vagy jóindulatát fejezi ki. Történhetik ez kérdő vagy felszólító mondatok alakjában. A példamondatok oroszra fordításában ez a „nocsak, csak", illetve a „rajta, hát" ('nu, nu-ka') kitételekkel teszi érzékelhetővé (190. a. és b.) Ezek után elgondolkoztató a Gesta Hungarorum anonymuszi elnevezések (cap. 15.) esetleges evenki volta. Az Árpád fejedelemtől birtokot kapott Ketel neve eredhetett a kEtEl-mí I. 'megnagyobbodik, kiszélesedik, számbelileg megszaporodik, megsokszorozódik', de a kEtEl-mí II. 'megkezdődik, ered, kezdetét veszi' igei alapszavakból is. (231. b.) — Fia, a kettős török nevű Alap-Tolma (Kr-M-Sz. I. 65.), Komárom várát a környezet evenkieinek a bevonásával építette (cap. 15.). — Hasonló történt Csongrád várának építtetésekor a környezet szlovénjeinek a bevonásával (cap. 40.). — A komáromi várépíttető a többes szám 2. személyt jelentő -run képzővel (787. 1.) kiegészített kama-ï. alapszót vagy a kama-IÍ. alapszó „nocsak, hát, rajta" felszólítással „ti nyomjátok el, ti igázzátok le" alapította meg a várát és az erődítésből Ny-ra fekvő települést, amelynek lakosai, szükség esetén, a vár védelmét is ellátták (v. ö. Gy. III. 432. vázlatával). Nyilvánvaló, hogy a X. század dereka felé csak a leendő Komárom megyei Komarun falva és vára kapta ezt a „nosza hát, igázzátok le, rajta hát, nyomjátok e^" jelentésű helynevet. A többi lehetőség is van az indulatszavas elnevezésen kívül. így pl. csak a -run képző, vagyis a többes szám 2. személy használata: „elutasítjátok a segítséget, lemondtok a segítségről", vagy „nyomjatok el, igázzatok le, üldözzetek; szorítsátok hozzá", amik a mindenkori jelen időben teljesítendő parancsokként hatnak. A Kamarun névalakok túlnyomó többsége mellett az anonymuszi Camarun alakot a Gesta szövegének egy későbbi, hihetőleg a ma birtokunkban lévő tatárjárás utáni másolatára sejtem visszavezethetőnek. Ugyanakkor feltételezem, hogy az eredeti -run végződés -rum végződésre írása már nem evenki jellegzetesség, hanem magyar hatás, aminek következménye a Komárom névalak lett. — Azt azonban, hogy Rév-komárom városának kivételével, amelynek a neve X. századi eredetű, az 1877-ben említett Veszprém megyei Lajos- és Mező-, a Zala megyei Homok- és Kis-Komárom mezővárosok és falvak mikor települtek, Györffy még hiányzó kötetei hiányában —, nem tudom vázolni. 36