Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a felszabadulás utáni iskolánkívüli nevelés, népművelés, szabadművelődés Nógrád–Hont vármegyei alakulásáról 1946–1950
Leblancné Kelemen Mária ADALÉKOK a felszabadulás utáni iskolánkívüli nevelés, népművelés, szabadművelődés NÓGRÁD—HONT vármegyei alakulásáról (1946—1950) Népművelés, közművelődés, a szabadidő hasznos eltöltése; sokat emlegetett, és mindennapi életünk ma is használatos fogalmai. Hogyan alakult ez a terület a felszabadulás után; honnan indultunk; milyen fórumok, szervek, szervezetek segítettek, működtek közre alakulásában? Több mint negyven éve jelent meg a felszabadulás utáni első, az iskolánkívüli nevelés, népművelés fórumainak, szerveinek létrehozásáról intézkedő 720/1946. ME. sz., 1946. január 12-én kelt ós kihirdetése napján hatályba lépő rendelet. 1 — Végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodott; ós a 132.243/1922. VKM sz. rendelet hatályát vesztette. — Eszerint az iskolánkívüli nevelésügyi igazgatás és felügyelet szempontjából az ország területét szabadművelődési kerületekre osztották; élén a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kinevezett szabadművelődési felügyelő. — Minden vármegye és törvényhatósági jogú város egy-egy szabadművelődési kerületet alkotott. — A szabadművelődési felügyelő közvetlen kapcsolatot tartott a szabadművelődési ügyvezetőkkel, akiknek hatásköre egy-egy község, megyei város területére terjedt ki. Közbeeső szerv volt ji járási szabadművelődési ügyvezető, akit a szabadművelődési felügyelő — a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulásával — bízott meg egyes városok, községek ügyvezetőinek irányításával. A járási szabadművelődési ügyvezetők jogkörének és működésének szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter külön rendeletben állapította meg. Fontos szerepet játszott az ugyancsak a 720/1946. ME. sz. rendelet értelmében szervezett kerületi szabadművelődési tanács, amely az iskolánkívüli nevelésben a szabadművelődési felügyelő tanácsadó szerveként működött. Figyelemmel kísérte kerületében az iskolánkívüli nevelést, népművelést, s minden, a kerületet érintő kérdésben véleményt nyilvánított, javaslatot készített. Országos jelentőségű kérdésekben észrevételeit vagy a felügyelő útján, vagy közvetlenül terjesztette fel az Országos Szabadművelődési Tanácshoz. A kerületi szabadművelődési tanács a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült politikai pártok, a vallásfelekezetek, a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete, a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, a Magyar Parasztszövetség, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Munkás Kultúrszövétség szervezetének egy-egy kiküldött képviselőjéből tevődött össze, valamint az alispán, a törvényhatósági jogú város polgármestere, a tisztifőorvos, a tankerületi főigazgató, a tanfelügyelő, a gazdasági felügyelő, az ipari felügyelő, a háziipari- és szociális felügyelő volt hivatalból a tanács tagja. Megalakulása után ki kellett még egészíteni: a kerületi tanács által megjelölt, a kerületben jelentős kultúrmunkát végző társadalmi, tudományos, irodalmi, művészeti egyesületek ós más szervezetekTegy-egy kép viselője vei ;f a kerületben kifejtett iskolánkívüli nevelési munkásságukkallkitúnő személyekkel. (Számukat a rendelet határozta meg.) 2 A kerületi szabadművelődési tanács — a rendelet értelmében — három évenként újjáalakult. Az ügyeket teljes ülésben és bizottságokban tárgyalták. A tanács élén állt az elnök, alelnök, akiket a tanács tagjai választottak titkos 311 i
