Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Szomszéd András: Az alsófokú népoktatás története Kisterenyén az első népoktatási törvénytől az általános iskola megalakulásáig 1886–1946
A Klébelsber g-korszaktól a II. világháborúig Az 1926. évi XXX. te. alapján országosan öt év alatt 3475 tanterem készült el. A tanügyi igazgatás országos vezetői célul tűzték ki, hogy az elemi mindennapos oktatásban résztvevő tanulók osztálylétszáma az 1930/3l-es tanévben 60 főnél ne legyen nagyobb. Ez a terv részben sikerült. 63 A nagy program Nógrád megyében is beindult. Amíg pl. 1918 és 1926 között 14 iskola és 23 tanítói lakás épült, addig négy év alatt 1926-tól 1930-ig 60tantermés, 32 tanítói lakás, két szolgalak, egy tornaterem, négy öltöző fülke épült fel 764.923 pengő értékben. E fenti adatok még nem tartalmazzák a bocsárlapujtetői hat tantermes, a barnai három tantermes és a kisterenyei öt tantermes+1 szolgalakásos iskolaépítést, amelyre 180000 pengőt tartalékoltak. Amíg 1926 előtt általában az iskola nélküli falvak kapnak egy tantermes, egy tanerős iskolákat, vagy ezzel egyenértékű bővítéseket az egy tantermes, 1 tanerős iskolák, eddig 1926 utáb főleg 3—10 tantermes iskolák épülnek, nagyobb mezőgazdasági és ipari központokban. Az 1931/32-es tanévben 225 elemi iskolája van a megyének, ehhez jönnek még az alapfokú népoktatás általános és gazdasági továbbképző iskolái, melyeknek száma 164. Az 529 elemi iskolai tanító 29130 mindennapos iskolai tanulót tanított, de ők oktatták a 4088 általános és a 2327 gazdasági iskolák növendékei is. Egy tanítóra 46 tanuló jut az ismétlő iskolák tanulói nélkül. A megye legnagyobb iskolafenntartója még mindig az egyház, amely felekezetre való tekintet nélkül egy-két tantermes, egy-két tanítós iskolákat tart fent. Az állami és társulati iskolák a legjobban ellátottak tanítóval és tanteremmel egyaránt. A megye legnagyobb iskolája az acélgyári társulati iskola: 10 tanterem, 8 szakterem, 1 tornaterem. 64 A II. számú állami elemi iskola is 9 tanerős volt, mint ahogy 9 tanerővel bírt a kisterenyei elemi népiskolai is, ahol a tantermek száma 11 (de ebből csak 9 állta a mindennaposok rendelkezésére). De nincs tornaterem, tornaszoba és megfelelő szertárak nem álltak az oktatás szolgálatában. Az 1930/3l-es iskolai tanév után egy viszonylagos egyenletes tanulói létszámemelkedés mutatható ki annak ellenére, hogy 1924-től a bányatelepen megnyílt bányatársulati iskola évente 70—100 fővel mérsékli az ún. „falusi" állami elemi iskola tanulói létszámát. 65 Az 1930-as tanévben belépő új öt tantermes iskola részben az ismétlő iskolások tanítását volt hivatva szolgálni. A mindennapos elemi osztályok létszáma mindössze 3-mal növekedett, számukra 9 osztály, illetve tanterem állt rendelkezésre. Az alábbi táblázatban szeretnők kimutatni statisztikailag hogy hogyan alakult a tanítás feltétele, hogyan csökkent az átlag alá a zsúfoltság Kisterenyén. A kisternenyei mindennapos állami elemi iskola általános statisztikája 1930—1946 között. (A tanulók létszáma a szeptemberben beírt tanulók számát jelenti: 393/19 az első szám a beírtak száma, a második szám az évközben kimaradtak, illetve nem osztályozhatók száma.) Ha áttekintjük a kisterenyei elemi népiskola tárgyi (tantermek) és személyi (tanerő) feltételeit, a megye iskolai átlagához képest a kép vegyes. Részben jobb, részben rosszabb. Jobb abból a szempontból, hogy 1—2 év kivételével kellő számú tanterme van az iskolának, de az is csak részben igaz, mert 2—3 tanulócsoport nagysága a gazdasági ismétlő iskolások heti több napban lefoglalnak 2—3 tantermet. Az 1 tanítóra jutó átlag a tárgyalt időszakban 43 fő a legkisebb, 59 fő a legnagyobb. 298
