Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Szomszéd András: Az alsófokú népoktatás története Kisterenyén az első népoktatási törvénytől az általános iskola megalakulásáig 1886–1946

Szomszéd András Az alsólokú népoktatás története Kisterenyén az első népiskolai törvénytől az általános iskola megalakulásáig 1868—1946 Bevezetés Nógrád vármegye délkeleti részén, a Mátra hegység északi oldalán, Nyugatról a Cserháttal határolva, a Zagyva-folyó, a Tarján- és Kazár-patakok összefolyásánál települt Kisterenye.

1 Ez a település a XIX. század második feléig inkább földesuráról, a Gyürkyekről volt nevezetes, s úgy ismerték, mint uradalmi központot. Köznépi lakói kevés kivétellel füldművesék, vagy uradalmi cselédek. A dimbes-dombos tájon dupla munkával fele annyi haszonra tesznek szert, mint másutt a jobb földek művelői. A múlt század második felében a jobbágyfölszabadításon kívül két gazdasági tényező határozza meg a falu és lakosai további sorsát. Az 1850-es évek végén kezdetét veszi a szénbányászat

2

, amely több szakaszban egészen a XX. század 60-as éveinek végéig tart. 1868ban vasutat kap a település, s így bekerül az ország vérkeringésébe.

3 A két gazdasági tényező egyik hatásaként a lakosság létszámának rohamos gyarapodását figyelhetjük meg. 1870-ben 2240 lakója van Kisterenyének, ami 1949-re 5462 főre emelkedik. Ebben a számban benne foglaltatnak a külterületek mellett a községgel szorosan összeépült bányatelepek is.

4 Másik hatásként a szinte egységes agrárlakosság erősen polarizálódott, a föld szűke miatt

5 egyre többen élnek az új lehetőséggel, az iparban, közlekedésben keresik meg kenyerüket.

6 Mindezek a változások, amelyek végbemennek a tárgyalt időszakban a településen, annak a kapitalista fejlődésnek a részei, melyek Nógrád vármegyében, különböző intenzitással mindenütt tapasztalhatók, és főleg tapasztalhatók ott, hol a szénre és a kiépült infrastruktúrára ipar települt. A történelmi fejlődés ,,a termelő erőknek a tőkés termelési viszonyok bevezetésével meggyorsuló fejlődése a fizikai munkában is egyre nagyobb számban követeli meg a képzettebb munkaerőket, nemcsak az iparban, de lassanként a mezőgazdaságban is, mivel a hagyományos ipar és agrotechnika előbb-utóbb alkalmatlanná válik az új feltételek közötti versenyképes termelésre."

7 Ez utóbbi történelmi kihívás megköveteli az általános népoktatás korszerűsítését is. A tanulmány célja: megvizsgálni azt, hogy ez a történelmi szükségszerűség a népoktatás általánossá tétele, színvonalának emelése, hogyan valósult meg egy olyan településen, amely a környezetéhez képest hamarabb jutott előnyösebb helyzetbe. Csak a mindennapos elemi népiskolával foglalkozunk. A tárgyalt időszakban három iskolafenntartója volt a településnek : az egyház 1899-ig; a község 1905-ig; s ezután pedig az állam. (Egy másik tanulmányban foglalkozunk az 1924-ben belépő bányatársulati iskolával). A katolikus népiskola A kisterenyei alsófokú népoktatás előzményei a XVIT. század második felétől követhetők főleg egyházlátogatási anyakönyvek — canonica visitatiok — alapján.

8 Az első népiskolai törvény

9 megalkotása előtt Kisterenyén a múlt század 60-as éveiben kéttanítós egy tantermes katolikus iskola van, ahol Chikán Ignacz 235