Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Belitzky János: Az 567/568. évi avar honfoglalók hely- és személy és egyéb név hagyományainak kérdése
Más jellegű a részben a Mosoni-Duna, részben a Csallóköztől elválasztó Duna partjaiig húzódó Győrszentiván evenki elnevezése, ami a XV. század elején élhetett az okleveles adatok szerint. Gy. II. 625—626. : Szentiván (S. Johannes, Urukang) néven említi. Az Urukang az uru 'maréknyi' összemarkolt, egy ölre való, egy ölnyi' szó (453. a.), a -kan, -kEn, -kon I. képző (759. 1.) 'valahol, valami mellett való lakás'-ra való hivatkozása ós a -g I. képző (749. 1.) jelzői -as, -es stb. ragja. — Vagyis az uru + kan+g összetételű helynevünk jelentése kb. ,,egy maroknyi (egy ölre való) ember melletti lakás", azaz az ,,egy kis csoport lakóhelye" a lényeg. Szótárunk — Györffy pontos közlésével szemben — a második és a harmadik magánhangzó megnyújtásával urúkán 'csoport, csapat, sereg' orosz kicsinyítőképzős kucska, illetve gorsztocska alakjait közli és így 'kis csapat, kis csoport, kis sereg' és 'kis maroknyi' jelentést ad az önálló urúkán (453. b.) szónak. A lényeget tekintve tehát alig van különbség az Urukang és a feltételezhető Urúkán+ g helynevek jelentései között. Annak ellenére, hogy hazánkban 1877-ben 29 Szent-Iván nevű települést és pusztát vettek számba és hogy a Szent-Jánosoknak ez a név a megfelelőjük, felvetődik bennem az, hogy Győrszentiván névben az Iván név nem evenki eredetű-e? — Az evenki ivan-mí ige 'átmenni a vékony, zajló jegén a folyónak' (156. a.) jelentés ivan alapszava, vagyis annak az 'átmegy a zajló jégen', ébreszti fel bennem a gyanút. A falutól K-felé van a Zsombékos-patak partján az Iván-há,za, puszta, egy régi földúttal Gönyübe. Itt komoly jégzajlás nemigen fordulhatott elő, de annál inkább a Mosoni -Dunán és a Dunán. A Szigetközbe és Csalló-közbe télvíz idején is átkelhettek és mind a két vízfolyásnál komoly jégzajlásra is számítani lehetett és már akkoriban is lehettek „halaszthatatlan" ügyek. ... Az azonban biztos, hogy az evenkkiknek volt egy, a befagyott folyók síkos és zajló jegén való átkelésre utaló szavuk. Érdekes neve van a Szentivántól Győr felé eső Andrásvár dombot Ny-felől körülvevő Hecsei-erdőnek és .Becse-pusztának. 1877-ben ezen Győr megyei pusztán kívül a Bars megyei Hecse falu található a HN-ban. Van azonban a MFNT Vas megyei térképén, Döbörhegy falu határában a Csörmöc-Herpenyő folyásának keleti oldalán, egy .fíecse-csúcs nevű domb is. A három név nemcsak azért érdekes, mert közel s távolban hasonló nem található, és így a Terra Avarorum elméleti kiterjedésének az igazolója, hanemja jelentése miatt is. A hÉcse-mi ige alapszavának a jelentései: 1. 'mer, merészel, bátorkodik', 2. 'elfárad, kifárad'. Csakhogy az 1. változatban 'nye szmety, nye oszmelivatyszzja', vagyis 'ne merj x , ne merészelj!' és még akkor sem jelent sokat, ha ,nem mer, nem merészel' kifejezést alkalmazunk. — Kérdésem az, hogy nem-e a magyar nevű Andrásvár domb egykori avar földvárát — aminek a létét régészeink igazolhatnák —• akarták az evenki névadók így „varázsszóval" is védelmezni? (v. ö. 512. b. és MFNT.) Maradjunk azonban a vizek mellett. — GGy. II. 578. megemlíti az egykori Ang falut, a mai Angliely pusztát, amely a Rába és a Marcal között fekszik. Az evenki ang-mi ige (30. b.) alapszavának a 'rejtőzik, rejtőzködik' jelentése a soproni tájban a magyar hadviselésre is jellemző Böjtök helyneveinkben található meg. Györffy említi, hogy 1232-ben az Angi Após fia Mihály kilenc márkáért eladta Vendegu (rab)szolgát a Tumbotka nevű feleségét a Pentuca meg a Buga nevű leányaikkal együtt. — Ez az adat némi fényt derít az evenkik egy részének a XIII. század eleji sorsára. A három nő neve ugyanis evenki eredetű, tehát vagy ők beszélték ezt a nyelvet, vagy az ezt a nyelvet beszélő uruktól kapták. 26
