Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Belitzky János: Az 567/568. évi avar honfoglalók hely- és személy és egyéb név hagyományainak kérdése

kan-nsbk is nevezett — fémolvasztással foglalkozó település helye volt. A munkálataikhoz szükséges vizet az Undon átfolyó Pós-patakból vehették ki. (V. ö. 109. a. és MFNT.) Az alábbiak során még foglalkozom az evenkik vasművességével és most csak azt jegyzem meg, hogy az Und (németül: Undte) épp olyan ritka helynevünk, mint aminő a Galánta. Egyelőre a vidékünk legszembeötlőbb evenki eredetű személyneveire mutatok rá. Ezek ugyanis több kérdésre választ adhatnak. Révfalu É-i és a Bajcs nevű birtokrészek D-i határosa a Mosoni-Dunáig lenyúló Gjőr-Bácsa. — A személynév kialakításában a -csa, csE, -cso I. férfi személynevet alakító képzőnek (796.

1.) volt nyilvánvaló szerepe. A számbavehető három bá szó (1. 'világ, világmindenség'. 2. "nem képes, nem tehet') közül a harmadikat, a bá-mí II. ige alapszavát: 'megöl, meggyilkol, agyonüt, tönkretesz' jelentésű (46. a.) tekintem lehetségesnek, mert ez a gonosz szellem újszülöttől való elriasztására alkalmas kultikus jellegű névadás volt. — Lehetséges, hogy Bácsa volt az evenki Bajcs birtoktestet megteremtő „földesúr", vagy legalábbis azok közül a leghíresebb. Abban, hogy a Bácsa kultikus név ós hogy Avarország egész területén előfordulhatott, igazolják a -csa, -csE, -cso kópzővégzetekkel előforduló és eredetileg férfinevet kialakító (796.1.) személy-, család- és helynevek. Pl. Heves megyében a nem szláv (HMFN

I. 188.) a Bacsó = Bacsó nevek. A Terra Avarorum vasi Tömörd faluja határában található a Szicsa terület. A szí-mí ige II. változata (348. b.) az orosz ubity ige 'megöl, meggyilkol; agyonüt, tönkretesz' jelentését tartalmazza, ami a -mi nélküli evenki igei alapszóval azonos. Esetünkben tehát ismét egy fiú csecsemő gonosz szellemtől való megvédéséről van szó. Jelentősnek tartom, hogy az evenki bá-mí igével azonos jelentésű má-mí igéből eredő Mácsa helynevünk öt, a Mácsé helynevünk pedig két megyében fordult elő 1877-ben. (V. ö. 244. a. és HN.) — Ezek mind fiú csecsemők kultikus, gonosz szellemelriasztó neveire vonatkoznak. Asszonyi bölcsességet vélek felfedezni abban, hogy a gonosz szellem csecsemő elhurcoló törekvéseit már az is tönkreteszi, ha a kisfiú „nem szobatiszta", hanem 'bűzlik, szaga van'. így alakult ki a mó-mí igéből (254. b.) a vasi Peresznye határában a soproni határszélen a Mocse nevű terület, Komárom megyében pedig a Mocsa nevű falu. Hihető, hogy ezekből is több található hazánkban. (V. ö. MFNT és 1877. HN.) Az evenk bElE-mí 'segíteni' ige (75. a.) -mi nélküli alapszavának 'segít, segédkezet nyújt' a jelentése. 1877-ben Bele a honti Csábrág váraljához tartozó puszta. Nevének jelentését a Rába és a Repce közti Tóköz Bezi falvának a legkeletibb zugában fekvő Bele-vár terület „segítő-vár" értelmezése magyarázza meg. Nem személynevű jellegű elnevezés tehát, bár a honti Bele annak látszik. Viszont szinte biztosan személynévnek tekinthető a Rábából kiszakadt KisRába és Repce közé települt soproni Beled és a vasi, Burgerlandba átkerült Alsó- és Felső-Beled (1877-ben Unter- és Ober-Bildein) apró falucskák. Ilyen a -d magyar képzősök mellett, jelentésük tekintetében is az evenki -g I. (749.1.) képzős barsi és somogyi Beleg falvak nevei is (1877. HN.). A Repce mindkét partján terül el a Beled faluval nyugat felől határos Cirák falu birtokteste. Cirák helynevünk a Borsod és Nógrád megyei településneveink Szirák alakjainak soproni változata. Mind a három elnevezés női személynév. Az evenki nyelvben ugyanis ha a -la, -ra, -ma, -li, és -ri szótagvégződésű igei alapszavakhoz a -K IX. képző járul, akkor azokból a szavakból női sze24