Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Zólyomi József: Szendehely társadalma a XIX. sz. közepétől a II. világháborúig

Útkaparó 1. Götz Jakab — Virsinger Erzsébet, 1877. 2. Götz János — Pach Anna Mária, 1877. 3. Hauch Mátyás — Fuchs Anna, 1874. 4. Pach György — Götz Anna, 1872. Kocsmáros 1. Altsach Jakab — Endrész Anna, 1882. 2. Endrész János — Germán Magdolna, 1877. 3. Szegner György — Schlenk Magdolna, 1873. Kádár 1. Heilmann Frigyes — Duhácsek Judit, 1872. 2. Virsinger János — Germán Erzsébet, 1873. Bányász 1. Ferjancsics Lukács—

Ersehen Gertrúd, 1872. 2. Hackl András — Knapp Verona, 1875. Kovács 1. Muhila János — Germán Anna, 1874. 2. Szegner Péter — Haffner Erzsébet, 1872. Szabó 1. Leuer Ferens — Liebhart Mária, 1881. Fakereskedő 1. Neuman Mihály — Borzsák Mária, 1853. A jobbágyfelszabadítás után jelentősen megnőtt a tanult mesterek száma a faluban, akiknek többsége Vácott és Budapesten vállalt munkát. Az 1850— 1885 közötti 71 új munkavállalóból tizenheten a kőműves, hatan ács, hatan kőfaragó, hárman bognár, heten asztalos, heten csizmadia, négyen mészégető, ketten kőtörő, hatan erdőcsősz, négyen útkaparó, hárman kocsmáros, ketten bányász, egy szabó, egy fakereskedő szakmát választották. A mesterek között már többen vannak olyanok, akik nem Szendehelyen születtek, házasodás révén kerültek a községbe. Az anyakönyvből tudjuk, hogy Pea János asztalos Verőcéről került Szendehelyre. A faluba házasodott még Kolinek Antal, Stipan György, Simon Henrik, Simon János, Huszár István, Kubisch Albert, Heilmann Frigyes, Leuer Ferenc, akiknek születési és származási helyét nem ismerjük. A névsorban közölt iparosok többsége a városokba járt rendszeresen dolgozni, ahol új ismeretségek kötésére nyílt lehetőség. A férfiak továbbra is helyi vagy berkenyéi születésű német leányt vettek feleségül. Két esetben fordult elő, hogy német legény magyar leánynak kérte meg a kezét : Hauch János a tanító leányát, Götz Antal egy nógrádi magyar leányt vett el feleségül. Az iparosok többsége még mindig a fiatalabb korosztályt képviselte, de néhányan már az idősebbek közül is rendszeresen eljártak a faluból a váci építkezésekre dolgozni. 181