Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Szvircsek Ferenc: Elfelejtett üveghuták

mai üveggyárral átellenben, a községbe vezető megyei út jobb oldalán egy üveggyár épületének rajza látható „Üveggyár" felirattal. Egy másik, az alábányászottságot is tükröző (ez ellen tiltakozott Szilárdy) német nyelvű bányatérkép, mely az 1881. február 6-án György bányatelek adományozása előtti hatósági szemle iránt benyújtott irathoz készült, ,,Glas Hütte" felirattal ábrázolja a „Neu Schachtes" azaz Uj-akna területén az üveghutát. Ebben az időben jelentős üzem volt Uj-akna, melynek fejtési mezeje Salgótarján alatt terült el, 1869—1882 között működött. A bányászkodás a község alatt mintegy 40 méter mélyen folyt. A kis mélység miatt lehetett a szellőztetést ventillátor nélküli légaknákkal megoldani. Az akna a telepnek csak a jóminőségű felső padját fejtette, a gyengébb minőségű alsópadot visszahagyták. A kihajtott vágatok biztosításával nem sokat törődtek, többnyire meghagyott szénfalat használták fel ácsolás pótlására. Nem véletlen tehát Szilárdy panasza a felszíni berogyások, süllyedések miatt.

2 Ezek a térképi adatok akkor válnak igazán érdekessé, amikor Gerber Frigyes főmérnöknek az 1885. december 12-én a budapesti igazgatósághoz küldött levelét áttanulmányozzuk. Ebben Szilárdy ismételt kártérítési igényről írt, mert a kertje mögötti lucernásban, az üveghuta mögött út vezet a lágaknához, és emiatt különböző berogyások és süllyedések találhatók a rétjén valamint az üveghuta előtt levő mocsaras területen. Valóban a „Kertallya" dűlőben, a várostól délre a 200—300 méter széles völgyben mocsaras rét terült el a Tarján-patak és a Forgács-patak találkozásánál. A süllyedések okának Szilárdy az újaknai bánya megnyitást tartotta. A huta alapításáról különleges módon egyéb forrás nem emlékezik meg, a községi jegyzőkönyvek sem tesznek róla említést még akkor sem, amikor Gerber mármint bányagondnok 1888. június 2-án keltezett jelentésében azt közölte az igazgatósággal, hogy „ma éjjel a Szilárdy-féle üveghuta teljesen leégett, amiről Önöknek jelentést küldünk". De sajnos ez a jelentés vagy nem íródott meg, vagy megsemmisült, mert ennél több tudósítás nincs a salgótarjáni üveggyár történeti előzményéről, a Szilárdy-féle üveghutáról, mely a község déli, mocsarars területén, az út jobb oldalán elhelyezkedő majorban állt. A major déli végét — a szántóföldek és rétek felé — zárta le az üveghutának épült nagyobb méretű raktárépület.

3 2. A csókási üveggyár Az üveggyár gyökerei mélyebben keresendők a megyei ipartörténetben mintsem gondolnánk. Sőt nem választhatók el a megyei szénbányászat lokális eseményeitől sem. A gyökerek ugyanis 1868. április 15-én keletkezett szerződésig nyúlnak vissza, amikor Pfáhn, Daniek és Bóth cég 8000 forintért bérbe vette FelsőBzova üveggyárát, valamint egy hét múlva április 21-én a Málnapatak melletti Hámor gyártelepet üveggyártás céljára.

4 Az üveggyári kemecék szénnel való fűtésének gondolata is náluk vetődött fel először Nógrád megyében. A cég egyik tagja Bóth Ernő társával, Steiler Antal losonci ügyvéddel már 1867. augusztus 2-án Salgótarján község volt úrbéres birtokosaival és Béres Jánossal mint a „Salgó-Tarjáni Egyház és Iskola" képviselőjével a salgótarjáni határban „Üres völgyben, Sóskút mellett" található birtokukon kőszénkutatási jogot vásároltak.

5 1867. szeptember 14-én a két társ egyezséget kötött a kőszénkiaknázási jogra nézve, melynek során Steiler Antal javára 75%-os, Bóth Ernő javára 25%-os részesedést jegyeztek fel. Mind a két társ javára pedig azt a körülményt, hogy egymás nélkül sem kezelni sem átruházni nem lehet a kőszéntulajdont.

6 161