Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Szvircsek Ferenc: Elfelejtett üveghuták
Szvircsek Ferenc Elfelejtett üveghuták Ha belelapozunk a megyénk ipartörténetét ismertető, meglehetősen gazdag irodalomba, szembetűnik, hogy a szerzők üveggyártásunk múltjára vonatkozó adataikat a múlt században és a század elején megjelent statisztikai és topográfiai kiadványokból merítették. Az átvett adatok nagy része nélkülözte a levéltári kutatómunkát, s így történhetett meg, hogy nem említettek olyan hutákat, melyek ha rövid ideig is, de valóban működtek városunk területén és közvetlen környékén. így elmondható, hogy a megyei ipartörténet több ága pl: szénbányászat, üvegipar még mindig hiányolja a részletkutatások eredményeit. A megjelent összefoglalások szerzői nem léptek fel ilyen igénnyel, sokszor téves adatokkal, másodlagos forrásokkal igyekeztek átfogó képet adni a megyei iparról, közte az üvegipar múltjáról is. Kutatásaim során már feldolgoztam megyénknek az elmúlt századokban hosszabb-rövidebb ideig működő üveghutáinak történetét a rendelkezésemre álló aránylag bő levéltári anyag segítségével. Nem ez a helyzet azonban a jelen írásom tárgyát képező két újabb üvegipari vállalkozás esetében. Kutatásom most közvetlenül abból a vizsgálódásból ered, melyet a megyei szénbányászat funkcionális kategóriája körében folytattam, s minthogy kiegészíti azt, ugyanabban a keretben helyezem el ezt is, a 19. század második felének Nógrádjában. Vizsgálódásomat most a bányászat mellett az üvegiparra korlátoztam, amely során a fölvetett probléma első megközelítése, a történész-muzeológus munkájának feltételei arra kényszerítenek, hogy határt szabjak önmagamnak, írásom tárgya azonban több ok miatt is nehezen fogható meg. Először azért, mert az írásos dokumentumok — amelynek a fennmaradást szánták — eltűntek, elvesztek. Másodszor a tárgyi bizonyítékok gyérek ill. ma már feltárhatatlanok. Jelen írásom így szintén részletkutatási eredmény, és így ez sem adja a két üveghuta teljes történetét, nem feldolgozásról van szó, hanem más témában kutatva véletlenül talált adatok átgondolt közléséről. Ez is bizonyítja, hogy a megyei ipartörténet és benne az üvegipar hozzávetőleges teljes történetét csak kitartó levéltári kutatás részleteredményeinek felhasználásával lehet majd megírni. S így lesz csak megállapítható, hogy a megyebeli üveggyártás múltja sokkal régebbi városunkban és környékén is, mint gondolnánk azt a statisztikai és topográfiai munkák felsorolásai alapján. A hazai üvegipar a kiegyezés után más iparágakhoz hasonlóan fellendülésnek indult. Jelentős beruházások révén új gyárak alapítására is sor került, a meglévőket bővítették, fejlesztették. De ez az állapot nem tartott sokáig. Az 1873ban kezdődő túltermelési válság nem kímélte az üvegipart sem, véget vetve a megindult fellendülésnek. Több üveggyár képtelen volt megbirkózni a felmerült nehézségekkel, a tőke kivonult az iparból s így hosszú ideig elmaradtak a tőkebefektetések. A külföldi árúk behozatala, a nyersanyagok árának emelkedése a kis huták sorát tette tönkre. A megszűnt üveggyárak tulajdonviszonyait vizsgálva, figyelemre méltó az a körülmény, hogy a részvénytársaságok kezében lévő gyártelepek egy része nem fa-, hanem széntüzelésre volt berendezkedve, azonkívül a legtöbb jó 159
