Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Petrikné Vámos Ida: Balassagyarmat mezőváros tanácsa és tisztikara a reformkorban
ják hivatalából); az 1810-es években a város alsó-kocsmájának kocsmárosa; a Kender utcában háza és két-lovas istállója van, ezenkívül negyedrendű szőlője is van; mesterségét egy legénnyel folytatja; 1846-ban meghalt. Martzányi István: mestersége nem ismeretes, 1832 és 1836 között a heti és országos vásárok árendása, 1836-ban ezenkívül kocsmabérlő is; 1831 és 1835 között esküdt és egyben borsáfár, 1836-ban főbíró, 1837—1841 között ismét esküdt (de a gyakori hiányzások miatt hivatalából elmozdítják); háza van a Kender utcában. Frölich Vilmos: pintér mester; 1837-ben főbíró, 1841 és 1846 között számvevő, emellett 1839-ben és 1842-ben a nemzeti iskola inspectora, 1841-ben helyettes főbíró 36 , 1846-ban borsáfár; háza és három-lovas istállója van a Csizmadia utcában, mesterségét három legénnyel folytatja, földhaszonbérlő; három gyermeke van, kik közül István vasáros legény. Heer György: kötélgyártó mester; 1836—1837 között esküdt, s egyben fa-számadó, 1838—1839 belső gazda, 1841-től 1844-ig főbíró, 1846-ban törvénybíró és polgármester 37 , 1841-ben ispotályi perceptor, 1839-ben tagja az építményi, 1845-ben a tüzóvó bizottságnak, illetve 1844-ben a szóbeli bíróságnak; háza van a Szécsényi utcában; 1848-ben meghalt. ifjabb Fábián János: jobbágy (telkes gazda); 1835 és 1842 között esküdt; 1837-ben vice perpector, 1843—1844 kisbíró, 1845-ben főbíró, 1846—1847 között ismét kisbíró, saját földjén kívül haszonbérletbe is müvei szántót, 1836-ban az öreg kocsma árendása; háza van a Szécsényi utcában. Oyurkovits Pál: nemesember, ősei Trencsén vármegyéből származtak; mészáros mester; 1841-től 1845-ig az árvák atyja, 1846—1847 között főbíró, 1836-ban tagja az építményi bizottságnak, háza van a Kis Tabán utcában. Tajihy Imre: nemesember, ősei Gömör vármegyéből származtak, Félegyházán született 1809-ben, 1835-ben költözött Balassagyarmatra; mesterségére nézve lakatos; 1845-ben esküdt és rövid ideig a város kapitánya, 1846-ban ismét esküdt, 1847-ben az árvák atyja, majd ugyanebben az évben törvénybírónak választják, 1848-ban főbíró; háza van a Csizmadia utcában, két legénnyel folytatja mesterségét; 1836-ban vette feleségül Jeszenszky Jozefát, hat gyermekük született. * * * A törvénybíró (legistlatore) feladatait sem a már említett 1834-es rendszabás, sem előbbi, sem későbbi instrukciók nem szabályozták. Tevékenysége a város igazságszolgáltatási funkciójával hozható kapcsolatba. A tanácsba betöltött fontos szerepét talán az is érzékelteti, hogy a tanács ülésrendje szerint a főbíró jobb kezénél ült. E tisztséget — kettő kivételével — kézművesek töltötték be : Nováky Mihály 1831—1832 Illits Constantin 1832—1836 Martzányi István 1837 Reisz Pál 1838—1840 Gebhardt Mátyás 1841 Reisz Pál 1842 Ráth Ferenc 1843—1844 Gebhardt Mátyás 1845 Heer György 1846—1847 Frölich Vilmos 1848 132
