Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Telek Béla: Adalékok a Nógrád megyei zsidóság történetéhez 1725–1848

mind házok népét, abból fizetik a tolerantziális adót is. Kenteiének tsalni, hogy hasznát láthassák fáradságoknak, és a hitelbe vett portékát kifizethessék, de a munkát kerülik. Miért nem lehetne ezeket is a gazdaságbeli munkára szorítani

3 E részben is a szegény munkás adófizető leginkább szenved: mert amit vészen a zsidóktól, ahoz nem ért, s úgy adják neki ezek a portékát, a mint akarják.

,,u A zsidó kereskedő tevékenységét korlátozó intézkedések továbbra sem szűntek meg. Erről tanúskodik egy 1828-as megyei statútum is. Ebben arról van szó, hogy a lakosok éjjelente az árendás zsidókhoz gabonát, illetve nemegyszer lopott jószágokat visznek eladásra. A visszaélések megszüntetése érdekében a statu tum kimondja, hogy a ,,helységekben lakó zsidók éjszaka semmi színt alatt gabonát vagy más egyéb szereket s árukat ne merészeljenek venni. . . a közelhatározás általhágói 24 pálcaütésekkel fognak fenyíttetni. ' '

25 Venetianer Lajos ismert müve felsorolja azokat a településeket, ahol az 1830-as években legalább 100 zsidó élt, megnevezve egyúttal a földbirtokosokat is, kiknek birtokán a zsidók laktak. Ezek a települések megyénkben a következők voltak : Szécsény (Forgách, Losonczy, Szemere) Becske (Prónay) Csecse (Gyürky, Plathy, Almássy) Balassagyarmat (Balassa, Zichy) Alsópetény (Gyurcsányi, Somogyi) Репс (Prónay, Podmanitzkjr) Szügy (Prónay, Szerémy)

26 Egyházi birtokon is éltek zsidók, mégpedig Bérceién a váci káptalan birtokán.

27 Fényes Elek a vármegye létszámát az 1839—40-es egyházi névtárak alapján 181.841-re teszi, melyből a zsidók száma szerinte 3.615 fő.

28 Ez már szinte a megye lakosságának két %-át (1,98%) jelenti. Látható, hogy megyénkben a zsidóság létszáma, ha nem is látványosan, de folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Ezt a folyamatos növekedést mutatja a legjelentősebb zsidólétszámú megyei település, Balassagyarmat is. A városban a reformkorban a zsidók létszáma — az egyházi adatok szerint — a következő növekedést produkálta : 1826-ban 837 izraelita 1834-ben 967 izraelita 1839-ben 987 izraelita 1841 -ben 993 izraelita 1846-ban 1677 izraelita 1847-ben 1619 izraelita Az 1847-es évben a város lakossága betelepülés révén 303 fővel gyarapodott, ebből 144 volt izraelita, vagyis a betelepülők közel fele.

29 Mint a fenti statisztika is bizonyítja, Balassagyarmat zsidósága a reformkor két évtizede akatt kb. kétszeresére növekedett. Az 1840. évi 29. te. A magyar zsidóság történetében jelentős állomásnak tekinthető az 1840. évi 29. törvénycikk, amely biztosította a Magyarországon született, illetve 108