Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Prakfalvi Endre: A „Rákosi bástya”. Egy meg nem valósult építészeti mű Salgótarjánban

challenges ifcs social background." 5. Az utópia és az ideális város megkülönböztetéséhez uo. 149. Tágan értelmez ve felcserélhető fogadalmak ; „but defined more closely, the Utópia as interpreted by Karl Mannheim présuppose violent change, whilst the planner of ideal cities is a reformer within his given society and locality." 32. Mumford id. mű. : 37. 33. V. ö.:uo. 41. 34. V. ö. : uo. 42—43. A hatalom kifejezése az építészetben leggyakrabban monumentális formában történik. 35. Uo.:214. 36. Uo.:386. 37. V. ö.: „Turm" In: Lexikon der christiliche Ikonographie. Herausgegeben von E. Kirschbaum. Herder 1970. Lásd még: „Turris sive ecclesia". Hans Sedlmayr: Die Entstehung der Kathedrale. Graz-Austria 1976. Kap. 32. Das vorromanische und romanische Kirchengebaude als Himmelsburg. 120 skk. G. Bandmann szerint a templomépület nem csupán imágója, hanem valósága is az eszményi égi városnak, konkrétum és jel is egyben. A Westwerk pedig a templom egészének „abbreviatúrája" a város szimbólumának alárendelve — összegzi Werner Hofmann : A modern művészet alapjai. Bevezetés a modern művészet szimbolikus formáinak világába. Bp. 1974. 79—80. V. ö. Gunter Bandmann: Mittelalterliche Architectur als Bedeutungstrager Berlin MCMLI. 111. A torony ikonográl fiájához még;E.BaldwinSmith: Architectural Symbolism of imperial Rome and the middle Ages. Princeton.: 1956. I. The city-gate concept. Különösen 14. skk. és 19—23. jegyzetek. 38. Migne: Pat. Lat. CLXXII. Gemma Animae. Cap. CXLIII. De Turribus. 39. Idézi Lise Bek: Towards paradise on Earth. Modern Space Conception in Architecture. A création of Renaissance Humanism. Odense University Press MCMLXXX. 28. „In his work De Seculo et Religione, in which he takes Florence as an exemplum of the vanity of the whole world's grandeur, ha views from the nearby height the city, with its crowding towers and places, from the top of one of the surrounding hüls in one comprehensive glancé including the Palace of the Signoria, the symbol of its Status." (Kiemelés tőlem — P. E.) 40. V. ö. : Kirschbaum; Leuchtturm. 41. V. ö.: Mojzer id. mű: 8. 13. Marosi Ernő: A reprezentáció kérdése a 14—15. századi magyar művészetben. Történelmi Szemle 1984/4. 520. 42. Mumford id. mű. : Középkori archetípus (38. kép) 17. (Lucca, Blogna, San Gimignano stb.) 43- Egy újkori példa: E. S. Field (1805—1900) Allegorikus (!) festménye; Historical Monument of the American Repubüc (Museum of Fine Arts, Spriengfield, Massachusetts Közli, Angus Fletcher: Allegory. The theory of e symbolic Mode. Cornell University Press. 1982. (first p. 1964). Heydenreich meghatározása szerint: „Az allegória a művészek használta módszer arra, ... hogy gondolati eszméket és elvont gondolatokat közöljünk, jelkép)s alakok. . . és a konvenció által elfogadott egyéb tárgyak (?-Dmg) segítségével." (Nóvák György fordítása: Gombrich tanulmány, 2. jegyz. Lásd 123. jegyz. (geistige Gedanken, abstrakte Ideen). Az angol fordításban, mental ideas és abstract thought. Az intelligibilis szféra tartalmainak „érzéki megjelenésé"-ről van szó. (A „Jó kormányzás allegóriája".) 44. Etienne-Louis Boullée: Az építészet poezise. Tanulmány a művészetről. A szövegeket összeállította, a bevezető tanulmányt és a magyarázó jegyzeteket írta Jean-Marie Perouse de Montclos. A magyar kiadás utószavát írta Zádor Anna. Művészet és Elmélet Bp. 1986. (Minden középület „Monumentum, amely a maga eszmei mondanivalóját szolgálja." 133. Zádor.) 45. Id. míí 44. 29. és 30. jegyzetek. Az elhelyezésre vonatkozóan is ad instrukciókat : „Olyan helyet kellene választani az emlékmű számára, mely elénk tárja a természet minden szépségét és mindent, ami szükséges az élet megóvásához, így szólna valamennyi látogatóhoz: íme, itt vannak az erőforrások, amelyekkel a nemzet óvni és szépíteni kívánja jótevőinek életét" (uo.). Máshol hozzáfűzi, lehetetlen monumentális hatásokat pl. sík területen előidézni (uo. 64.). (Érdekes megjegyzése még a testek lényegéről való eszme futtatásnál, hogy „a szabályosság és szimmetria azonos a rend képzetével, amely egyúttal az evidencia képzete is." (uo. 39.). 46. Id. mű 62. kép. 1793. előtt. 47. Id. mű 7. Az ascensio fontos eleme a jelentésegésznek. V. ö. : Borromini: Sant' Ivo della Sapienzia, Róma 1642— 1660. 198. kép. Tatlin. Corvina 1984. (lásd alább.) 48. A tervhez elsősorban. A. Sztrigaljev: Tatlin III. Internacionálé-emlékmű tervéről. Gyorsuló idő. Bp. 1976. Az életmű monografikus feldolgozása: V. J. Tatlin. szerk.: L. A. Zsadova. Corvina (1934). 49. Sztrigaljev id. mű: 27. 50. V. ö.: STy. Punyin: A terv művészi jelentősége. In.: Tatlin. 1984. Dokumentumok 345—347. (1920). 51. Sztrigaljev: A festészettől az anyagkonstrukcióig. Különösen 29—30. In. id. mű: 1984. 15—45. nem : „repraesen tatio", hanem „the symbol of its status." 52. V.o.: id. mű 1976.16. 53. Id. mű 1984. 346. 54. Id. mű: 1984. 347. „A szabad ember mozgásvonala a spirális." uo. 55. Uo. A Literaturnaja Gazeta egy 1977-es cikke értékelése szerint „az egész építményt áthatja a történelem dialektikus spirálvonalának felfelé ívelése." A spirális motívumához érdekes egykorú példa A. Gegello Pétervári Krematorium terve 1919-ből. 173. kép. In: Chan-Magomedow : Pioniere der Sowjetischen Architectur in den zwanzigerund zu Beginn der dreisiger Jahre. VEB Verlag der Kunst Dresden 1983. (Kiváló képanyaggal.) Érdemes még 398