Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Nógrád megyei szlovákok népviselete

gekben a hajat nem vezették fel a konty vason, hanem a hátul keresztbe vett hajat vékony pertlivel megkötötték, a szögletes kontyvasat ebbe beletűzték, a többi hajfonatot a fej és a konty vas között kontyba tekerték (14. kép). A kontyvasat (szlovák neve hreben) a vőlegény csinálta vagy készíttette menyasszonyának. Ezt viselte egész életében. Ritkán díszítették, legfeljebb a házasságkötés évét, a leány nevét vésették bele. A katolikus szlovák falvakban használt, szaruból készült kontyfésű díszítése sem volt gazdagabb. A lányok, a fiatalasszonyok (30 éves korig) általában minden nap fésülködtek, kivéve a sürgős nyári mezőgazdasági munkák idejét, amikor hajnalban indultak a határba. Az idősebb asszonyok hetenként, a szombati általános tisztálkodás után fésülték meg hajukat. Menyasszonyi koszorú A Budapesten, Vácott, Aszódon, Balassagyarmaton vásárolt menyasszonyi koszorút minden faluban hozzáértő asszonyok állították össze. A koszorú három részből állt, ebből kettőt kereskedőnél szereztek be, a harmadik részt, a szüzességet jelző rozmaringágat, amelyet előzőleg arany- vagy ezüstporral bekentek, maguk helyezték a koszorú homlok feletti részéhez. A koszorú díszítése a varróasszony feladata volt. Az evangélikus falvakban 30—40 darab 20—25 cm hosszú ezüstszálakkal szinte az egész koszorút beborították. A katolikus szlovákoknál is ismert volt az ezüstszálas díszítés, de itt rövidebb és kevesebb szálat használtak. Hátul a koszorú aljára 6—8 ágú hímzett, színes gyári szalagot varrtak, amely majdnem az egész hátit beborította. A szalagok hossza jóval a derék alá ért (15. kép). Főkötő • • A főkötőnek két eltérő típusát különböztetjük meg ebben a viseletcsoportban. Az egyikbe azokat a díszes főkötőket sorolhatjuk, amelyeket a fiatal menyecskék esküvőjük másnapjától egy évig, vagy az első gyermek megszületéséig hordhattak. A másik típusba azok a főkötők tartoznak, amelyeket egy év elteltével a díszes főkötő után vettek fel ós egész életük folyamán viseltek. .. a] Első típus A banki viseletcsoportban, az esküvő után felvett díszes főkötőket négy, egymástól jól elkülöníthető csoportra oszthatjuk. 1. Ehhez a csoporthoz tartozik Bánk, Felsőpetény, Ősagárd, Nógrád, Kétbodony községek. Az első világháborúig a fentebb már felsorolt katolikus vallású falvak is ide tartoztak. A főkötő neve kacica. Részei: cepiec, amelyet hátul ezüst flitterekkel, gyöngyhímzéssel, az elején szóles csipkével díszítenek. A csipkét felvétel előtt kikeményítik. A keskeny, hosszú delén anyagból készült cifra ugyancsak flitterekkel, színes gyöngyökkel, alul farkasfor/gal van díszítve. Az ettől szélesebb podcipke díszítése megeg3^ezik a cifrával. A fejre történő felerősítéskor a kacica, a főkötő névadója következik. A kacica egy 60—70 cm hosszú keskeny szalag, melynek két végéből — ahogy ezt a szügyi csoportnál a kohlik készítésénél leírtuk — kis kelyhet készítenek a fejtetőn, majd ebbe hat ezüst, kisebb gömböt, selyemből egy piros, két zöld, egy fehér virágot, kis tükröt, 10—15 darab felfelé álló ezüst szálat tesznek. Hátulra kerül, széles színes szalagokból a pocepiec stuhel (16. kép). , 61