Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Közlemények - Természettudomány - Hír János: A bátonyterenyei (csengerházi) löszfeltárás faunavizsgálata

LÄNG S. (1970): Löszgenetikai kérdések Magyarországon. — Földrajzi Közlemények, 18., 4.,p. 313—324. LOZEK V. (1964): Quartarmollusken der Tschechoslowakei. — Rozpravy Ustredniho Ustavu Geologickeho, 31., p. 1—374, Praha. LOZEK "V. (1965): Entwicklung der Molluskenfauna der Slowakei in der Nacheiszeit. — Informationsberricht der Landwirtschaflichen Hochschule Nitra, Biologische Grundlagen der Landwirtschaft, 1., 1—4., p. 1—140. PÉCSI M. (1961) : A negyedkori korróziós folyamatok hatása a felszínalakulásra és üledékképződésre Magyarországon. — Akadémiai Doktori Értekezés, p. 1—170. PÉCSI M. (1965): A magyarországi lejtőlöszök, talajüledékek és azok kialakulásának problémái. — Agrokémia és Talajtan, 14., 3-4., p. 279-294. RICHTHOFEN F. (1872): Reisen im nördlichen China. Über den chinesischen Löss (aus einem Schreiben an Herrn Sectionrath von Hauer, dtr. Si-ngau-fu. Provinz Shansi, China, 10 Janner 1872.) — Vehr. Geol. Reiehsanst., 8. RICHTHOFEN F. (1878): Bemerkungen zur Lössbildung. — Vehr. Geol. Reichsanst., 13. RÓNAI A. (1985): Az Alföld negyedidőszaki földtana. — Geol. Hung., Ser. Geol. 21., p. 1—446. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. ROTARIDES M. (1942): A pleisztocén puhatestű — fauna értékelése. — Földtani Közlöny, 72., p. 171—180. SCHRÉTER Z. (1940): Nagybátony környéke. — Magyar tájak földtani leírása II., p. 1—154. — Földtani Intézet, Bp. SOÓS L. (1943): A Kárpát-medence Mollusca-faunája. — MTA Budapest, p. 1—1478. SOŐS L. (1959): Gastropoda II. — Fauna Hungáriáé, 19., 3., p. 1—158., Akadémiai Kiadó, Bp. SZÉKELY A. (1954) : A Zagyva völgy geomorfológiája. — Földrajzi Értesítő, 3., 1., p. 3—25. SZÉKELY A. (1961) : A Mátra és környezetének kialakulása és felszíni formái. — Kandidátusi értekezés, kézirat, MTA Budapest. SZLABŐCZKY P. (1970): Útmutató az 1970 májusi borsodi negyedkorföldtani és építésföldtani tanulmányúthoz. — kézirat, p. 1—32., Magyarhoni Földtani Társulat, Bp. WAGNER M. (1977): Megjegyzések a pleisztocén „ubikvista" csigafajokról. — Földrajzi Közlemények, 25., 1—3., p. 212-221. WAGNER M. (1981): A molluszkafauna alapján rekonstruálható éghajlati-ökológiai viszonyok a magyarországi fiatal löszök felső részének képződési idején (Dunaújváros—Tápiósülyi löszösszelet). — Földrajzi Értesítő, 30., 2—3., p. 315-317. Summary János Hir Fauna Investigation of the Bátonyterenye Loess Exposure The examined section (here is in the valey of Zagyva river by the side of the Mátraverebély—Gsengerháza road between the „Sulyom-hilV and „ATcasztó-hilV [fig- 1]This position is 220 mètres above sea levél and 40 mètres above the levél of the river. This levél сап be correlated by the Il/b ter race of Zagyva valey. 8 dm

z volume samples were retained from all 40 cm thick levéls of the homogeneuos sandy loess section. The mollusc fauna — which was collected after the washing of samples — demonstrated on the Ith table. The numbers in the table were calculated on the basís of the apexes of snail shells. At the Clausiliidae species the basis was the stomium of the shell. /Signature +" is the mark of the fragments without apex. The distribution ofthe 2660 spécimens is uneven in the section [fig. 3]. The composition of species is poor. There сап be found the typical middle european „loess-snails", especially the éléments characterized by wide écologie valency. On the other side of this fact we сап verify somé characteristics of this fauna and this locality. 1. The présence of the Granaria frumentum is sporadic and low. This is a good sign of the cold climate bacause this species is warm-lover. 2. In the 4th sample the dominant species are the Pupilla sterri and the Vallonia tenuilabris. It means extremély cold and dry climate. 436