Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Közlemények - Természettudomány - Hír János: A bátonyterenyei (csengerházi) löszfeltárás faunavizsgálata

A Bátonyterenyei (csengerházai) löezfeltárás faunája A minta száma 1 2. 3. 4. A minta mélysége (cm) 0-40 40-80 80-120 120-160 Gyakoriság (egyedszám,) db % db % db % db % Granaria frumentum (DRAP.) 1 1,7 Íj Pupilla triplicata (STUD.) 5 8,3 6 7,2 5 3 10 11 Pupilla muscorum (L.) 10 16,7 6 7,2 56 34 6 5,9 Pupilla sterri (VOITH) 3 6,0 7 8,4 15 9,1 29 33,7 Vallonia costata (MÜLL.) 17 28,2 36 43,4 64,0 39,0 17 19,8 Vallonia pulchella (MÜLL.) 2 3,3 1 1,2 — — — — Vallonia tenuilabris (A.Br.) 6 7,0 Chondrula tridens (MÜLL.) 7 11,7 8 9,6 3 1,8 2 2,95 Succinea oblonga DRAP. 1 U 2 2,4 6 3,0 1 1,0 Succinea elegáns (RISSO) 1 1,7 — — 1 0,6 — — Catinella arenaria (BOTJCH.— CH.) Clausilia dubia DRAP. 1 1,7 1 1,2 1 0,6 — — Clausilia pumila С Pfr. Clausüiidae indet. 1 1,7 — — — — 1 1,0 Limacidae indet. — — — — 2 1,2 — — Helicopsis striata (MÜLL.) 11 18,3 16 19,3 12 7,3 15 17,4 Trichia hispida (L.) Bradybaena fruticum (MÜLL.) Helicidae indet. Összesen 1 60 100 83 100 164 99,6 86 99,9 hidegkedvelő. Dominanciagörbéjén is látható (4. ábra), hogy ott van maximumban, ahol a melegkedvelő elemek minimumban vannak. A Chondrula tridens [MŰLL:]-b a szerzők egységesen xeroterm, melegkedvelő fajként értékelik. A Succinea oblonga [DRAP] nedves réteken előforduló faj. Nedvessógigényén kívül még hidegtűrő mivolta ismeretes. A dunántúli feltárásoknak ugyancsak igen gyakori faja. Itteni alacsony részaránya a száraz környezettel magyarázható. ACatinella arenaria [BOUCH.—CH. ] előfordulása faunisztikai és rétegtani szempontból is érdekesség. Mai elterjedése főleg Ny-Európára esik, ahol sziklagyepekben, vagy száraz homokterületeken él. Közép-Európában egyetlen szigetszerű előfor-; dúlása ismeretes a szlovákiai Murányi-karszton (LOZÏEK V., 1964). KROLOPP E. (1966) a baranyai löszfeltárások vizsgálata alapján rétegtanilag is fontosnak tartja és az általa kidolgozott pleisztocén malakosztratigráfiai rendszerben (KROLOPP E., 1983 a, b) külön biozónát alapozott rá. HIR J. (1983 a, b) Serényfalva-környéki vizs432