Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Közlemények - Történelem - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok Nógrád–Hont vármegye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságának utolsó éveihez, megszűnéséhez

közigazgatási bizottság különleges szerveiről intézkedő rendeletében a gazdasági albizottság működését továbbra is fenntartotta, de az 1913. évi X. tc-ben rögzített szervezetét, összetételét (négy mezőgazdasági, hét erdőgazdasági szakember), hatáskörét módosította. A felszabadulás után a közigazgatási bizottság újjáalakításáról intézkedő rendelkezések értelemszerűen vonatkoztak az albizottságokra is. A koalíciós korszak, az újjáépítés napi politikai, gazdasági gondjai, követelései jelentkeztek a közigazgatási bizottságban, albizottságaiban. Az 1947—48. évi politikai-, gazdasági helyzet, a tervgazdálkodás sikerének elősegítése sürgette a kormányt, hogy a közigazgatási bizottságot szervezze át; bizonyos albizottságokat szűntessen meg, teremtsen újjá, illetve szervezzen újat a megszűntetettek helyett. A hároméves gazdasági tervről 1947. július 11-én megalkotott 1947. évi XVII. te. lehetővé tette, hogy a kormány a terv megvalósítását új jogszabályok, rendeletek kibocsátásával, meglévők módosításával, hatályon kívül helyezésével is segítse. 1947. szeptember 1-én jelent meg a 10.520/1947. ME. sz. rendelet, amely kimondja, hogy tervmegbízott működésére van szükség a minisztériumban, bizonyos üzemekben, a törvényhatóságokban.

5 Az 1948. január 9-én hatályba lépő 15.221/ /1947. ME. sz. rendelet alapján létrehozták a megyei városi tervmegbízotti intézményt is (megyei városra kiterjedő hatáskörrel) a törvényhatósági tervmegbízottak mellett. A törvény adta lehetőség eredményeként került a gazdasági albizottság irányítása 1947-ben a törvényhatósági tervmegbízott kezébe, s így alakulhatott ki az a helyzet, hogy a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának lett „a tervgazdasági feladatok testületi úton történő megvalósítása a feladata"

6

. Ehhez egységes irányításra, és arra volt szükség, hogy valamennyi törvényhatóságnál megszervezzék a gazdasági albizottságot. így került sor arra az 1948. december 17-i 12.510/1948. Korm. sz. rendelet alapján, hogy a mező- és erdőgazdasági albizottság vette át — változtatás nélkül —a közigazgatási bizottság gazdasági albizottság szervezetét és hatáskörét.

7 Ugyanezen kormányrendelet értelmében szervezték meg mint új bizottságot a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságát, melynek hatáskörébe tartozott az állami és az önkormányzati gazdálkodás, valamint a magángazdálkodás szabályozása. Gyakorlatilag az új albizottságnak kellett biztosítani az összhangot a kormány és az önkormányzat között a gazdasági élet minden területén. Határozatait a Gazdasági Főtanácshoz, a belügy-, a pénzügyminiszterhez, illetve más, érdekelt miniszterhez terjesztette fel. — A határozatok végrehajtását a belügyminiszter ellenőrizte. — A gazdasági albizottság elnöke a főispán, helyettese a törvényhatóság első tisztviselője, titkára a törvényhatósági tervmegbízott. Az albizottság az elnökkel, helyettesével és titkárával együtt 12 taggal működött. „Feladatát a kormányhatóság ós a törvényhatóság első tisztviselője szabta meg. így foglalkoztak költségvetési, szövetkezetpolitikai, mezőgazdasági, ipari és a tervgazdálkodást érintő kérdésekkel, de az árufelhalmozás, a termékelosztás ós a termelés racionális szervezésével is. Ellenőrizték a törvényhatóság területén a kormányhatóságok anyagi vonatkozású és általános rendelkezéseinek végrehajtását; a feladatok eredményes elvégzése érdekében összehangolták egyes szakigazgatási szervek tevékenységét."

8 Foglalkozniuk kellett a mezőgazdaság aktuális feladataival is: pl. vetésterv teljesítése, műtrágya, vetőmag, mezőgazdasági gépek biztosítása, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok munkájának, termelésének ellenőrzése, ter meny raktározás, 424