Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Prakfalvi Endre: A „Rákosi bástya”. Egy meg nem valósult építészeti mű Salgótarjánban

ban is, azaz „tartalom és forma diszkrepanciája" ebben az esetben éppenseggel az egymásnak megfelelő „fajsúlyuk" révén ragadható meg. Legyen partizánemlékmű; például egy Sehöffer-féle „fény-laser-mobü" torony. Ahol is konkrét a jelentésen túl a tér-fény-idő tényezők az egyén és közösség „össze hangolása" a „kibernetikus" apparátus révén a „jó kormányzás allegóriája" a „jó kormányzás kibernetikájává'''' lesz,

162 lehetne. Azt gondoljuk az Igazság és Szabadság kategóriáinak kell a további elemzések középpontjában állnia. Azonban Cassirer

163 rámutatott: „Freedom is not a natural inheritance of man. In order to possess it we have to create it." JEGYZETEK 1. A dolgozat kissé bővített-módosított változata az ELTE ВТК Művészettörténeti Tanszékén megtalálható kéziratnak. (1987.) 590 X 855 mm — fénymásolat. Eredetileg vszleg : p. tus v. ceruza Jelezve b. 1.: RÁKOSI - BÁSTYA TERVE PÉCSKÖN Salgótarján, 1952. május 1. Tervezte Kilczer Béla Épító'mester Köszönettel tartozunk Hidváry Istvánnak, hogy a témára ráirányította a figyelmünket. Ezúton kívánom megköszönni Szántó Zoltánnak, hogy felhívta figyelmemet a tervrajza és Illés Miklósnak, hogy a rendelkezésemre bocsátotta. Az eredeti terv hiányában, nyomdatechnikai-fotózási nehézségek okából átrajzolás nyomán készültek a mellékelt részletek. Kakuk Jolán munkáját is ezúton köszönöm meg. 2. Nógrádi Sándor Múzeum Salgótarján Dok. tár 71.36.2.—71.36.7. Készben Kilczer Béla iskolai bizonyítványait tartalmazza, részben pedig az 1945. utáni tevékenységének egyes dokumentumait, zömmel az ötvenes évek első feléből. Az anyagban nem találhatók építészeti tervek és ezidáig számunkra a fentinkívül más tervrajza nem ismeretse. 3. Uo. dok. tár. A Sándor Rudolf által lejegyzett és Kilczer Béla írásbeli nyilatkozatával „hitelesített" életrajz szerint Kilczer Béla gyakran „kiváltotta" a kötelező rajzórákat azzal, hogy közreműködött Eoerk szegedi fogadalmi templomának rajzi munkálataiban. V. ö.: N.m.M. M. Adattár 1023. 71. „Kilczer Béla megtett útja..." írta dr. Sándor Rudolf. 7. 4. Salgótarján 1922-től városi rangú település. 1929-től külföldi kölcsön birtokában kezdődött volna egy „rekonstrukciós városfejlesztés", ez azonban csak nagyon korlátozott mértékben valósult meg. Számottevő építkezéseket a nagyüzemek elsősorban a Rimamurányi В.. T. és a bánya végeztek már korábban is. „Elkészült állami erőből néhány intézmény a kormányhatalom szilárd bázisaként: laktanyák (már 1921-től), rendőrkapitányság...; felépült a csendőriskola, az adóhivatal, vám- és pénzügyőrség és a járásbíróság székháza, az 1926—28 közötti években". v. ö.: Schneider Miklós: Salgótarján az ellenforradalmi korszakban: 1919—1944. In.: Szabó Béla szerk. Salgótarján története. Salgótarján, 1972. 235—236. A fentebb említett viszonylagos építkezési prosperitás járulhatott hozzá Kilczer Béla önállósodásához. 1926—27-ben a m. kir. állami csendőrkapitányság építője, terv: Gerlőczi Gedeon. (A csendőrlaktanyát Wälder Gyula tervezte.) 1926-ban építi meg „a hatalmas termű katholikus-kört." V. ö. : Dr. Dornyai Béla: Salgótarján és a Karancs-Medves vidék részletes kalauza. Salgótarján 1929. 26.28. Lsd. még Sándor id. kézirat 16 skk. Zsidószármazású (első) felesége miatt 1940-től nem kap megbízatásokat, ill. többször bevonultatják a háború alatt. 5. Salgótarján 1944. dec. 25-én szabadult fel. Az MKP helyi szervezetét 1945. január 2-án Kilczer Béla házában alakították meg. V. ö. : id. mű 1972. 261. skk. és 13. jegyz. Kilczer Béla életének egyes pontjaihoz, különösen salgótarjáni elsősorban politikai-közéleti tevékenységéhez a II. világháború befejezése után : Múseumi Értekező I. 396