Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Prakfalvi Endre: A „Rákosi bástya”. Egy meg nem valósult építészeti mű Salgótarjánban

tecturájának kőben való „rekonstruálása" volt Szcsuszev feladata. A felhasználandó kőanyagot is — vörös, szürke és fekete „labradorkő" — előzetesen határozták meg és hagyták jóvá a kormány részéről, ahol is „a gránit egyszerre anyaga és formája is . . . a művészi elgondolásnak alárendelve."

68 A gránit mausoleumban „formát öltött emlékmű, a világproletariátus vezérének emlékműve új és uralkodó építészeti eleme a Vörös tér történelmileg kialakult együttesének."

64 (A „nagy központi kormánytribün"-t később helyezték el). A „kompozíciója — centrális" nyilvánvaló módon a mögötte álló Szenatszkajatoronyra

65 hangolták rá, együttesen alkotnak tornyos kompozíciót. Az architecturális keretben a balzsamozott holttestnek a maga naturális voltában való funkcionáltatása (ami nyilvánvaló módon idegen Lenin személyiségétől) Hermann István értékelése szerint is „a bolsevizmus vallásos alapon való működésének jele."

66 Egyben jelzi "irracionalisztikus tendenciák, illúzió-rendszer kialakulásának meglétét" ; megjelenik a hit mozzanata a hit mint kategória.

66 Ami oda vezet, hogy előtérbe lép az a típusú „historicizmus, amely a valóság minden mozzanatát igazolni akarja", fiktív oksági láncokat szerkeszt, hogy minden ami megtörténik az természetesen szigorú szükségszerűséggel történjék meg és ez ami a sztálini politika ésszerűségét bizonyítja.

68 Felfogásunk szerint a Lenin mausoleum (tornyos megjelenésétől függetlenül is) nem pusztán síremlék, hanem óriási architectonikus ereklyetartó. A szovjet hatalom megteremtője és első vezetője testének, mint ereklyének (is) az őrzőhelye. Feladata a hatalom legitimálása és autenticitásának igazolása.

68 A 20—30-as években számos középület jelent meg a tervekben, elsősorban tornyos, hangsúlyozottan vertikális megjelenéssel, számos esetben spirális motívummal kombinálva; a „Munka"- és a „Szovjetek Palotái"-nak elképzeléseiben a leggyakrabban.

70 A Szovjetek Palotája tervpályázat Mojzer megítélése szerint a Szovjetunió egészének és a „marxi-lenini tanítás" ( ?) monumentumának készült. Gyakorlati funkciója a kormányhivatalok elhelyezését célozta. Tetején óriási méretű Lenin-szobrot kívántak elhelyezni. (Nem készült el, építése a II. világháborúig folyik.)

71 „A Szovjetek Palotája tervével és elképzelésével a tornyos-képzet és formula győz minden más építészeti gondolaton." A legmagasabb rendű építészeti forma a szovjet fővárosban új ideológiai tartalommal ismét csak a toronyépítés lesz vagy inkább marad

72

, — szögezi le Mojzer. Afanaszjev szerint a tervpályázat a szovjet építészet társadalmi seregszemléje volt. A kormányzati zsűri figyelmét Zsoltovszhij „a köztársasági Róma művészete" által ihletett terve (és B. M. lofan terve) keltette fel

73 ; „terve korszerű és ugyanakkor monumentális, tekintélyes, reprezentatív."

74 Azaz miként az amerikai Hamilton terve, amely tervben „nem volt semmi különös, de monumentális, tekintélyes, korszerű volt, vagyis mindazokkal a talaj donságokkal rendelkezett, amelyek a kormány zsűrije számára kívánatosnak tűntek."

75 A vizuálisan szimbolizált folyamat eme főtartópillérének és az általa is értelmezhető társadalmi „környezet" elemzése meghaladná dolgozatunk tárgyát és lehetőségeinket. Pusztán szemléltetni kívántunk egy radikális váltást és torzulási folyamatot a tervekben megjelenő sokkoló szemléletváltással. Mindenesetre Yofan ós csoportjának elképzelései kiváló példája lehetne, a hegeli „negatív végtelen"-пек a művészetben. A magyar művészetben fontos előzmény a késői historizmus építészetének Schulek Frigyesnek a Jánoshegyi Erzsébet-kilátója (1908—10). Esetünkben azonban élő személy historizálásáról van szó. Megjegyzendő, hogy az „ötvenes évek" építészet 387