Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944

a munkabérek csökkenésével, a teljes foglalkoztatottság hiányával, a munkanapok számának csökkentésével, de segítette a munkásvezetők aktivitása is. A párt ígéretet tett a munkásokat foglalkoztató kérdések megoldására. 1936. július 19-én Etesen újjáalakult a bányász szakszervezet helyi csoportja. Ugyanebben az időben Karancsalján a foglalkoztatott 186 bányász közül 150 fő lépett be a szociáldemokrata pártba.

120 A megindult szervezkedést, a szervezetek kiépítését a rendőrség is figyelemmel kísérte. 1936. július 30-án „Surányi Gyula az etesi szociáldemokrata párt helyi csoport szervezetének elnöke Etesre, míg Sulyok András Baglyasaljára hívta össze a szociáldemokrata bizalmiakat. Közölték azokkal, hogy a moszkvai rádió leadása szerint augusztus l-jét az egész világ proletariátusa köteles megünnepelni, ők azonban jelenleg nem rendezhetnek tüntetést és sztrájkokat, mert akkor a bányaigazgatóság más munkásokat venne fel helyettük. Jobb lesz bevárni, amíg a nagy rendelések beérkeznek s akkor szeptember végén, vagy október közepén az egész bányamedencében eredményre kilátást nyújtó sztrájkot rendezhetnek ... a salgótarjáni szénmedencében az utóbbi időben jelentősen emelkedett a szociáldemokrata bányászok létszáma."

121 1936. augusztus 26-án a csendőrség nyomozó osztályparancsnoksága a következőket jelentette a belügyminiszternek: „Bizalmas értesülés szerint a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. az ottani szociáldemokrata pártszervezet vezető és hangadó tagjainak, kb. 40 bányásznak még a hó folyamán fel akar mondani. Tekintettel arra, hogy a bányamunkások legnagyobb része, mintegy 1500—1600 bányász már tagja az ottani pártszervezetnek, igen valószínűnek látszik, hogy a szociáldemokrata bányászok elbocsátására a munkásság sztrájkkal felel. Arról is érkeztek bizalmas adatok, hogy a szociáldemokrata párt nemcsak Salgótarjánban, hanem Baglyasalján, Zagyvapálfalván és Somlyón az ottani szénbányákban is a salgótarjánival együtt kívánnak sztrájkot létrehozni. Sőt most már nem csak védekező, hanem támadó sztrájk megszervezésén dolgozik a szociáldemokrata párt . . . Kazárról is azonos hírek érkeztek. . . ."

122 1936. augusztus 30-án Bocsárlapujtőn mintegy 800 hallgató részvételével szociáldemokrata párt által szervezett gyűlést tartottak. Az újjáalakult szakszervezeti csoport vezetősége célul tűzte ki, hogy az összes bányászt beszervezik a szociáldemokrata pártba. ,,A salgótarjáni bányamedencében máris 2347 fő a szociáldemokrata szakszervezetekbe beszervezett bányamunkások száma. Folyó évi október 16-án Zagyvapálfalván szándékozik a szociáldemokrata párt gyűlést tartani, melyre Propper Sándor szociáldemokrata országgyűlési képviselő megjelenését is várják" — jelentette a rendőrség.

123 A bányaigazgatóság közben végrehajtotta tervét, augusztus 24-én 40 bányamunkást, a mozgalom vezetőit elbocsájtotta, 26-án azonban visszavette őket. „A munkából kizárt bányászok. . . megígérték az üzemvezetőségnek, hogy újbóli alkalmaztatásuk esetén mindennemű politikai tevékenységtől tartózkodni fognak . . ."

124 A szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom fellendülése azonban az év végére elült. Illúzió volt, hogy a karancsi községekben minden bányamunkást beszerveznek a pártba. Ugyanakkor a párt sem váltotta be ígéretét, nem tett semmit a munkásság helyzetének javítása érdekében. A munkás vezetőknek a kizárással való megfélemlítése is belejátszott a mozgalom lecsendesedésébe. Egyes helyi szociáldemokrata vezetők pl. Szikszai János Karancsalján — átpártoltak a Nemzeti Egység Párthoz.

125 363