Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944

céljaik érdekében. A Szántó-féle szervezkedés megindítása előtt 15 egyént küldtek ki Berlinbe az ottani agitátorképző iskolába és ezek legnagyobb részének hazatérésük után az volt az elsőrangú feladata, hogy bekapcsolódjanak a szociáldemokrata munkásmozgalom szervezeteinek életébe, ott bomlasztó és egyéni meggyőzés útján tagverbuváló munkát fejtsenek к ." Erre a munkára kiszemelt emberek között jelölték meg Házi Ferencet, aki a salgótarjáni bányászoknál ós Pothornik Józsefet, aki Salgótarjánban áll készen erre a munkára.

76 1929. december 3-án a Népszava arról adott hírt, hogy Balassagyarmaton 10 éves kényszerű hallgatás után — nyilvános politikai népgyűlést sem lehetett tartani — megalakult a szociáldemokrata pártszervezet, mely végrehajtó bizottságot is választott.

67 A Magyarország Szociáldemokrata Párt az 1930. évi pártkongresszuson megtárgyalta és elfogadta a párt agrárprogramját. A kongresszust követően széles körben megindult az agrárprogram ismertetése, illetve a mezőgazdasági népesség szervezése. A politikai rendőrség a szociáldemokrata tevékenység új vonalára gyorsan ráállt s 1930. november 25-én már felderítették azokat a személyeket, akik a parasztmozgalomban baloldali, vagy szélsőbaloldali politikai álláspontot foglaltak el. A felderített személyeket folyamatos megfigyelés alatt tartották. A rendőrségi jelentés alapján a parasztmozgalom megyei vezetői: Szepesi Zoltán nyugalmazott tanító Balassagyarmat, Oczel János bányamunkás Salgótarján és Basa János földműves Lőrinci. A parasztmozgalom községi szervezői: Nagybátonyban Nagy András földmíves, Pásztón László Gyula földmíves, Baglyasalján Pothornik József bányamunkás (véleményem szerint ekkor már emigrációban a Szovjetunióban volt — V. L), Balassagyarmaton Szepesi Zoltán nyugalmazott tanító és Révész Gábor, Dejtáron Varga Péter földmíves, Erdőkürtön Szvetlik Pál földmíves, Hugyagon Hollmann Gyula földmíves, Lőrinciben Basa János földmíves, és Laper Pál földmíves, Salgótarjánban Kerekes Sándor építőmunkás, Oczel János bányamunkás és Wieder Gyula.

78 A párt központi vezetősége 1930 novemberében Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye területén több jegyzőnek és sok plébánosnak megküldte az agrárprogramját füzet alakjában, melynek címe : Mit akarunk ? A főispán ezzel kapcsolatban levélben kérdezte a belügyminisztertől, hogy a szociáldemokrata agrárprogrammal kapcsolatban milyen álláspontot foglaljon el.

69 A szociáldemokrata pártnak a mezőgazdasági népesség szervezésére irányuló tevékenységét keresztezte az 1930. október 12-én Békésen formálisan is megalakult Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Agrárpárt, másnéven a Gaál Gaszton-féle párt, mely ellenzéki földmunkás szervezetként működött. A megyében Balassagyarmaton volt a párt irányító szerve, melynek vezetője Chikány Kálmán volt. A balassagyarmati szervezet elnöke Piatrik János. 1932 júniusában már Szátokon (vezetője Makrai Péter Pál kisbirtokos), Horpácson (vezetője Macska István kisbirtokos), Tereskén (vezetője Szmrecsányi Pál földbirtokos), Felsőpetényben (vezetője Brnyicki János kisgazda) is megalakult a kisgazda párt szervezete, melynek létszáma községenként 30—70 fő között váltakozott. A mozgalom fő irányítója dr. Fischer József érsekvadkerti földbirtokos volt.

80 A szociáldemokrata pártnak Balassagyarmaton, Salgótarjánban és Szécsényben volt jelentősebb paraszti taglétszáma. Más községekben nem tudott a párt gyökeret ereszteni, illetve tagságot toborozni. 1931 tavaszára nemzetgyűlési képviselői választásokat írtak ki. Nógrád-Hont vármegyében indult a szociáldemokrata párt is. Baticz Gyula 1926-os visszavonulása 353