Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)
Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944
e lőtt kijelentjük, hogy működésünkben éppen szociáldemokrata elvi álláspontunkból *olyóan szigorúan a többségi elv alapján állunk és azt mindenütt és mindenkor tiszteletben tartjuk. Ezt annál inkább szükségesnek tartjuk leszögezni, mert feltehető volna, hogy éppen az 1886. évi XXII. te. rendelkezései olyan állapotot teremtenek a községi igazgatás autonómiáját illetően, hogy a községek és városok lakossága nem érvényesítheti teljes mértékben alkotmányos befolyását. A községi igazgatásban, s így a demokratikus álláspontnak megfelelően a többségi elv a választásoknál általában nem érvényesülhet úgy, mintha minden lakosnak, aki huszadik évét betöltötte, akár férfi, akár nő legyen is az, minden más kritérium nélkül választójoga lenne. Minden olyan javaslatot, eszmét, amely ha nem is ered a szociáldemokrata párt községi frakciójától, de a lakosság többségének általános jólétét mozdítja elő, közérdeket istápol, mindenkor a legmesszebbmenőén támogatunk. Mint szociáldemokrata községi képviselőtestületi tagok, igen jól látjuk, hogy az autonómia, amelyet az 1886. évi XXII. te. nyújt a városnak, nem adhatja meg azt a lehetőséget, hogy a város fejlesztése érdekében mindazok a teendők elvégeztessenek, amelyek előfeltételei volnának egy vidéki ipari város modern fejlődésének. De ez a minimális lehetőség, ami a mai törvény keretein belül meg van, módot fog nyújtani nekünk arra, hogy ezt a legszélsőbb határig kiaknázzuk és megvessük az alapját egy olyan város fejlődésének, amely majd a későbbi időkben mintául kell, hogy szolgáljon a hasonló területű és összetételű városoknak. Mi ebben a munkában — ismervén a rengeteg nehézséget — céltudatosan és fokozatosan akarunk haladni, egy pillanatra sem tévesztjük szem elől azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek számunkra a mai helyzetben adva vannak. Ehhez a munkához szocialista hittel és meggyőződéssel hívjuk Salgótarján város minden lakosát segítségül, mert hiszen nem lehet osztály, felekezet, vagy pártpolitikai, vagy akár világnézeti különbség akkor, ha arról van szó, hogy városunkat széppé, kellemessé és a benne lakó meggyötört emberek számára igazi otthonná tegyük. Az az arányszám, amelyet a választók bizalmából kaptunk a községi képviseletben megfelelő helyet biztosít számunkra a községi életben. Ez az előkelőség kötelez bennünket. Ott leszünk mindenütt, ahol építő és a jövőt megalapozó munkáról lesz szó, de ott leszünk akkor is, ha a régi elavult, korhadt intézményeket, vagy intézkedéseket le kell rombolni, hogy ezután ennek helyébe újat és szépet alkothassunk. Általánosan tudott dolog, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak meg van a maga országos és községi politikai programja, amelyet mi is teljes egészében magunkénak vallunk. Igyekezni fogunk ezt a programot a törvényes lehetőségek és adott viszonyok keretein belül valóra váltani. Kívánjuk elsősorban az elavult, a modern élet kívánalmainak meg nem felelő 1886. XXII. te. eltörlését. Kívánjuk az általános, egyenlő, titkos, és közvetlen szavazati jogot a város minden húszéves kort betöltött lakosának nemi különbség nélkül olyképp, hogy minden választó választható is legyen. A községi képviselőtestület kétévenként választandó aránylagos képviselet alapján. A virilizmus és a hivatalból járó képviseleti jog megszüntetendő. A választások munkaszüneti napon legyenek. A községben való letelepedés joga senkitől meg nem tagadható. Aki két év óta a községben lakik, az ha ezt külön nem kéri, odavaló illetőségűnek ismerendő el. A képviselőtestületnek nem lehetnek tagjai azok, akik a községgel szolgálati és szerződéses viszonyban állanak és az ily viszonyban lévő vállalatok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai. Teljes községi önkormányzatot olyképpen, hogy az államnak csupán felügyeleti joga legyen. A helyi önkormányzat határozata csak akkor semmisíthető meg, ha törvényellenességét a közigazgatási bíróság állapítja meg. A vezető tisztvise342
