Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944

Szocialista Munkáspárt, mely a KMP legális fedőpártjaként is működött. Azzal, hogy az MSZDP nemcsak az MSZMP baloldal, de a KMP fedőpártja is, a rendőrség tisztában volt, de működésének engedélyezésével a MSZDP tagság megosztottságát is előmozdította. Az új munkáspárt ugyanakkor üldözött párt volt, mert nemcsak elfogadta a kommunista politikát, hanem annak szószólójává is vált. A szociáldemokrata párt vezetése elítélte a kiválást és igyekezett a pártszervezeteknél is hasonló állásfoglalást elérni. A salgótarjáni pártszervezet nyilatkozata az MSZMP megalakulását követően egy héten belül nyilvánosságra is került, melyet a Népszava közölt: „A salgótarjáni pártszervezet végrehajtó bizottsága ós a medence összbizalmi testülete foglalkozott a munkásmozgalom mai súlyos helyzetével ós a legnagyobb fölháborodását fejezte ki a Vági-féle úgynevezett „ellenzéki" csoport működésével szemben, ami úgy a pártegységet, mint a szakszervezeti egyéget meg akarja bontani. E működését a végrehajtó bizottság és az összbizalmi testület a legmesszebbmenőén elítéli és testvérárulásnak bélyegzi."

45 Minden valószínűség szerint túloz a Népszava, amikor az összbizalmitestület egységes állásfoglalásáról tudósít. A salgótarjáni iparvidéken is megindult az erjedés a pártszervezeten belül s a pártvezetéssel szembeni elégedetlenségüknek nyíltan hangot is adtak. A szociáldemokrata párt 1925. decemberi XXIII. pártgyűlésón Szkladán Gusztáv salgótarjáni küldött annak a véleményének adott hangot, hogy a pártvezetés elhanyagolta a területi munkát. Kifogásolta, hogy a Salgótarjánban élő 12 000 munkás közül egy képviselő sincs a párt felső vezetésében.

46 1926 májusában Salgótarjánban, Baglyasalján és Etesen a szociáldemokrata párt- ós szakszervezetből kiváltak azok a munkások, akik hosszabb-rövidebb idő óta radikálisabb politikát követeltek. A baglyasaljai és a salgótarjáni pártszervezet létszámáról hiteles forrás nem áll rendelkezésünkre. Az etesi MSZMP szervezetnek 36 tagja volt. A párt politikájának vonzereje e három településen viszont jóval nagyobb volt létszámánál, becslések szerint elérte az 1000 főt. A Magyarországi Szocialista Munkáspárt politikájával egyetértő munkások kiválása a szociáldemokrata pártból a végrehajtó bizottságot fegyelmező lépésre késztette. 1926. május 5-én Oravecz Jánost, a bányász szakszervezet nagytekintélyű kerületi titkárát kizárták az MSZDP soraiból, mert a ,,Vági-párthoz csatlakozott."

47 Az MSZMP központi vezetősége Salgótarjánban kerületi titkárságot hozott létre mintegy ezzel is hangsúlyozva, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a munkások, bányászok lakta iparvidék szervezésének, a párt politikája megismertetésének, terjesztésének. Az MSZMP szervezetek létrejöttében minden valószínűség szerint nagy szerepet játszott az 1926. április 27-i éhségmenet, melynek szervezésében a szakszervezetek játszottak elsőrendű szerepet. A szociáldemokrata párt helyi végrehajtó bizottsága minden eszközzel és módszerrel az éhségmenet leszerelésén munkálkodott, kerülve a hatóságokkal való összeütközést, a békés megoldás útját egyengette. A szociáldemokrata párt helyi vezetése miután nem állt a munkásmegmozdulás élére, gyakorlatilag siettette a radikálisabb politikát követelő munkások kiválását. A Salgótarjánban megjelenő jobboldali lap, A Munka az éhségmenet kapcsán írta, hogy ,, . . . a felvonulásban csak szociáldemokraták vettek részt" az újság szerint 3000—3300 fő. Ennyi szociáldemokrata munkás nem vehetett részt az éhségmenetben még annak alapján sem, hogy aki szakszervezeti tag, az egyben szociáldemokrata párttag is, mert ebben az időben a szakszervezeti taglétszám — döntően 339