Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1880-as évek oktatásügye Nógrádban

Beigazolódtak Mocsáry Lajos két évtizeddel korábbi szavai: „Elfogadni békévé azt a tényt, hogy e hazában különböző nemzetiségek laknak, elfogulatlanul és igazságosan mérlegelni azt, mit egyrészről az egyenjogúság, másrészről az állami egység követel : ebben fekszik egyedül annak lehetősége, hogy ama jó viszonyt létrehozzuk s ez ország állami függetlenségét biztos alapra fektessük, míg egy megbízhatlan tényezőre támaszkodó s kivihetlen célokra irányzott törekvés csak a haza sorsának és jövőjének veszélyeztetését eredményezheti."

113 JEGYZETEK 1. E témában a megyében elsősorban Zólyomi József balassagyarmati múzeumigazgató és Kapros Márta etnográfus kutatásai a mérvadók. 2. Erre vonatkozóan a rétsági nemzetiség történeti előadásokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek olvashatók a Nógrádi Szemle legutóbbi 1980—1987-es évfolyamaiban is. 3. Magyarország története. 1849-1890. 6/2. k. Bp. 1979. 1336. p. 4. Grünwald Béla: A Felvidék. Bp. 1878. 78-79. p. 5. Kovács Endre: Szemben a történelemmel. Bp. 1977. Magvető. 466. p. 6. Katus László: Nemzetiségi politika a polgári forradalom előtt.= Társadalmi Szemle 1987. 5. sz. 60—61. p. 7. Kovács Endre: i. m. 480. p. 8. Uo. 475. p. 9. Jászi Oszkár: A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés. Bp. 1986. Gondolat. 191. p. 10. Uo. 223. p. 11. Mocsáry Lajos: Beszéd a kisdedóvásról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásakor. 1891. jan. 20. = Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. 1.: 1867—1892. Bp. 1952. 795. p. 12. Törvényjavaslat a magyar nyelv tanításának kötelezettségéről a népiskolai tanintézetekben indoklással. 1879. márc. 11. = Kemény G. Gábor: i. m. 592. p. 13. Trefort Ágoston beszéde a magyar nyelv kötelező tanítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásakor az Országgyűlés ülésein. (1879) = Oktatáspolitikai koncepciók a dualizmus korából. Bp. 1987. Tankönyvkiadó. 59. p. 14. Hann Ferenc: A gácsi patikus. Ismeretlen dokumentumok Csontváryról. = Palócföld. 1973. 3. sz. 25—28. p. 15. Mezei Ottó: Kosztka Tivadar gácsi közművelődési tevékenysége 1884—1891. között = Művészet. 1979. 1. sz. 2-9. p. 16. Mezei Ottó: A Janus-arcú Kosztka Tivadar = Palócföld 1988. 1. sz. 90. p. 17. Laczkó Pál: Csontváry a korabeli nógrádi sajtóban. (Bevezetésnek készült egy majdan megjelenő Csontváry kötethez amelyben a festő Nógrádban írt cikkei lennének.) Nógrádi Sándor Múzeum Adattára: 85. 17. 38., 6-7. p. 18. Csontváry Kosztka Tivadar önéletrajza. Bp. 1982. Magvető. 29—30. p. (Gondolkodó magyarok). 19. Közli: Csontváry Múzeum katalógusa. Pécs. 1984. 20. NLHH. 1884. nov. 30. 48. sz. (A minisztériumi engedélyt Tisza sk. aláírással közlik.) 21. NLHH. 1884. dec. 14. 50. sz. 22. NLHH. 1886. júl. 18. 29. sz. 23. NLHH. 1886. aug. 5. 31. sz. 97—886. sz. megyei szabályrendelet. 24. LV. 1886. nov. 14. 46. sz., nov. 21. 47. sz., nov. 28. 48. sz. ,dec 12. 50. sz., valamint a következő öt lapszámban is ott a hirdetése. 25. NLHH. 1887. jan. 23. 4. sz. 25. NLHH. 1887. jan. 23. 4. sz. 26. NLHH. 1887. ápr. 17. 16. sz., jún. 12., aug. 21., 34. sz. 27. LV. 1891. febr. 22. 8. sz. 28. NLHH. 1896. aug. 23. 34. sz. 29. Mezei Ottó: A Janus-arcú Kosztka Tivadar. = Palócföld 1988. 1. sz. 91—92. p. 30. NLHH. 1895. márc. 17. 11. sz. 31. Nógrádi Lapok. 1873. febr. 2. 5. sz. — A hangulatot mi sem jellemzi jobban, hogy 1874-től jelennek meg például ebben a lapban Gáspár Imre szlovák irodalmi fordítása, versek, népdalok, részletek a Slavy Dcerából stb. 1880ban legfeljebb azon háborodnak fel hogy a népesedési statisztikát minden község magyarul küldte be, kivéve a szennai és a zlatnói lelkészek, mert ők tótul fogalmaztak. 32. r. y.: A panslavizmus. = NLHH. 1882. jan. 8. 2. sz. 33. Dörcsányi: Megjegyzések a „Hányan vagyunk" és a „Panslavizmus" című cikkeire. = NLHH. 1882. jan. 22. 4. sz. 274