Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Pálmány Béla: Nógrád vármegye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után 1683–1728

mórtékben előrehaladt 32 év alatt. Az összeírt népesség maradék része, 461 háztartás (8,11%) olyan rendi csoportokba lett sorolva, amelyek nem tartoztak az egységes jobbágyság kikristályosodása, a XIV. század óta hagyományos colonus — inquilinus (jobbágy — zsellér) dichotómiába. ilyen volt a 137 (2,41%) libertinus, magyarul szabados, akik az örökös jobbágyság 1514-es kihirdetése óta a nemességet ugyan nem szerzett, de a röghöz kötött jobbágyoknál jóval kedvezőbb életet élő átmeneti csoport tagjaiként szabadon költözhettek, robotolniok sem kellett, mert pénzzel — taksával — megválthatták a terhes úrdolgát. Zömmel mezővárosokban éltek és kézműves vagy kereskedő foglalkozást űztek : Kékkő 53, Fülek 28 és Balassagyarmat 10 libertinusa alkotta a kétharmadukat (91 ht. = 66,42%). Rá kell mutatnunk azonban, hogy Perjés a mezővárosok sajátos társadalmi csoportjait elég következetlenül minősítette egyik vagy másik kategóriába. Füleken és Kékkőn pl. minden jobbágytelket nem művelő szabad költözésű családot szabadosnak minősítettek, bár inkább zsellérek voltak, míg Divénynek mind a 46 családját, Gácsnak pedig a 10 nem-telkes gazdáját ,,uradalmi alkalmazott" rovatba vették. A libertinus és a konvenciós csoport (utóbbi 134 családfő 2,36%) tehát jórészt (legalább 91 szabados és 58 uradalmi alkalmazott esetében) a zsellérek közé sorolható valósan. Jobbágy telken ülő nemest egész Nógrádban mindössze 16 családfő esetében jelöltek — ebből 11 Szécsényben került az összeírásba. Ez a szám lehetetlenül alacsony. A megye járásonként készült rovásösszeírásaiból már a valósághoz sokkal közelebb álló képet nyerhetünk a mezővárosokban és a falvakban élő paraszti életmódot folytató armalistákrói. Az alábbi adatok három járásra 1723-ból, a losonci járásra pedig 1734-ből származnak.

TS 12. táblázat Armalista háztartásfők Nógrád vármegyében 1728—1734 A járás neve Armalisták éltek A járás neve Helységben Háztartás Szécsényi járás 21 90 Kékkői járás 8 15 Losonci járás 7 56 Füleki járás 13 44 Összesen : 49 206 A mezővárosok közül Balassagyarmaton 3, Füleken 9, Losoncon 32, Szécsényben 10 armalistát írtak össze, míg egyes falvakban ugyancsak számos jobbágytelken ülő nemes élt (Megver 15, Géc 7, Hihalom 7, Rimóc, Sipek, Tárcsa 6—6 stb.). Ez a jelentős számú kiváltságos, de adózó réteg azonban nem háztartásonként, hanem legfeljebb telki tartozékai nagyságának az említésével szerepel az 1728-as országos összeírásban. Végül az összesítésben 174 (3,06%) háztartásfő az ,,egyéb" kategóriába került. Közülük 22 zsidó kereskedő volt (14 Szécsényben, 2—2 Szügyben és Halásziban, 1—1 Balassagyarmaton és még három helységben), Losoncon 2 „görög" kalmárt említenek, de a legtöbben kézműves foglalkozást űztek. Az egész megyében egyébként 394 (6,93%) iparosról tettek említést, de ezek túlnyomó része falusi kovács, mészáros, 207