Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Pálmány Béla: Nógrád vármegye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után 1683–1728

úrbéres vagy kuriális minősítése körül és a döntés a vármegye, esetleg az ország rend­jeire várt (Kékkőalja, a kiváltságos Nagy- és Kisoroszi). A többi, nyilvánvalóan kuri­ális mezőváros közül Gácsváralját és Nógrádot mint majorsági területen (in fundo allodiali) alakult településeket sem a telkek vagy szántók, sem a háztartások számával nem jellemzik. A különleges, végvári társadalmát és kiváltságait leginkább őrző kuriális mezővárosok, mint Fülek, Divény és Szécsény összeírása megint más mód­szerrel készült : a szántóterületet ezekben sehol nem is mérték fel (más forrásból tud­juk, hogy itt ekkoriban csak irtások, kertek voltak), azt viszont pontosan megadják, hány lakos épített ott házat. E három végvár-mezővárosban összesen 48 nemest, 52 „katonát" és 20 egyéb lakost — összesen 120 házat írtak egybe. A puszta telkek (sessiones desertae) kérdése az összeírás egyik fő vitatémája volt, ezért a tisztviselők e téren igen alaposan igyekeztek tájékozódni. 270 1/4 puszta ház­helyet derítettek fel a telekszámot valló helységekben, tehát a vármegye egészében talált 778 1/4 telek kétharmada (508 = 65,27%) volt népes, egyharmada (pontosab­ban 34,73%-a)pedig,, déserta".Igen fontos,hogy e puszta telkek hasznosítását is meg­tudjuk a forrásból! Nos, 64 déserta telek (8,22%) & földesurak használatába került, 91 1/2 telket az úrbéres jobbágyok pénzbeli földbér fejében (ad rationem terragii) maguknak vethették be, növelve ezzel a jobbágyi földek nagyságát, a többi 114 3/4 puszta telek területe pedig — ez az összes teleknek 14,74%-ára rúg! — minden bizonnyal művelés nélkül maradt. Jellemző a deserták járásonként való megoszlása is. Kiemelkedően nagy volt a puszta házhelyek száma a losonci járásban (összesen 155 1/4 telek, az itt e téren megbízható forrás szerint a járás összes telkének 42,33%-a!); fele részben (72 1/2 házhely) üresen hagyott helyekről volt szó, de itt volt a legmaga­sabb a jobbágyok számára (54 1/4 telek) és a földesurak részére (28 1/2 telek) be­vetett házhelyek száma is. Ez a számadatsor egyértelműen a losonci járás elnéptelene­dési folyamatára utal, ami az újratelepülés korának csendes, de fontos eseménye volt. A füleki járásban, Nógrád vármegye másik északi, kedvezőtlen földművelési adottsá­gú, de a török uralom alatt is folyamatosan lakott igazgatási területén a puszta telkek száma ugyancsak elég magas volt (57 házhely, az összesen 202 1/4 sessio 28,18%-a) és 1/3—1/3 arányban oszlottak meg köztük a jobbágyok s az urak kezére került, valamint az elhagyott házhelyek. A kékkői járásban csupán az Ipolytól északra fekvő tucatnyi faluban találtak puszta telkeket, az újratelepült déli részen csak Nőtincsen, a legkevesebb déserta sessio-t pedig — ugye, nem meglepő — a frissen benépesülő szécsényi járásban jelezték, ahol csak 3 községben — Csitár, Lóc, Varsány — akadt 15 üres telek. Az 1696-os összeírás másik igen tanulságos adatállománya az újonnan megtele­pült, ezért 2—3 évig még adómentességet élvező jövevényekre (advenae) vonatkozik. A felmérés módszere itt egyöntetű : a háztartások számát adták meg, a telekszámot ritkábban, de így is mindig következtetni lehet az új jobbágyok kezén levő szántó­területre. A forrás értékét némileg csökkenti, hogy „advena" minősítést csupán a más vármegyéből érkezett friss bevándorlók kaptak, a Nógrád megyén belüli költözések nem, mert az nem módosította az adóalanyok számát. Az eddig elmondottak alapján természetes, hogy a losonci járásban egyetlen advena sem élt, a fülekiben is egyedül Karanosalján jeleztek 5 házat tartozékkal birtokoló jövevényt. Annál több jövevény élt viszont a szécsényi járásban: 14 helységben (Bércei, Csecse, Ecseg, Endrefalva, Heréd, Karancsság, Kishartyán, Kökényes, Kürt, Kalló, Lőrinci, Ludány, Palotás és Rimóc) összesen 131 advena háztartást írtak össze. Nagy többségük Gyetváról és más zólyomi falvakból érkezett, kétharmad részüknek voltak igás állataik is, így új lak­helyükön telkes jobbágyok lehettek (91 colonus = 69,47%). A nincstelen jövevónye­203

Next

/
Thumbnails
Contents