Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Pálmány Béla: Nógrád vármegye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után 1683–1728

10. táblázat Nógrád vármegye adózó háztartásainak és művelt földterületeinek a megoszlása birtokos csoportok szerint az 1696-os országos portaösszeírás alapján a) A népesség és a települések megoszlása jogállás szerint Települések száma Az összeírásban említett Bevett Kihagyott öszszesen A megadott telkek közül Felmért úrbéres Említett Kihagyott öszszesen Népes, úrbéres jobbágyoké Puszta 'déserta) Üres, ismeretlen neve Felmért úrbéres Említett Kihagyott öszszesen Népes, úrbéres jobbágyoké Úrbéres lakosoké Földesuraké Üres, ismeretlen Felmért úrbéres kuriális öszszesen Népes, úrbéres jobbágyoké Úrbéres lakosoké Földesuraké Üres, ismeretlen helységek öszszesen Népes, úrbéres jobbágyoké Úrbéres lakosoké Földesuraké Üres, ismeretlen Losonci o/ /0 49 96,08 2 3,92 — 51 100 211 Уа 57,67 S4i/

4 14,79 28% 7,77 72% 19,77 366 % 100 Füleki /o 58 93,66 1 1,61 3 4,84 62 100 145%, 71,82 19% 9,77 19 9,39 18% 9,02 202% 100 Kékkői /o 47 88,68 2 3,77 4 7,55 53 100 80% 65,64 17% 14,32 15% 12,68 9 7,36 122% 100 Szécsényi °/ /0 49 85,96 2 3,51 6 10,53 57 100 71 81,61 — 1 1,16 64 8,22 15 17,24 87 100 Összesen /0 203 91,03 7 3,14 13 5,83 223 100 508 65,28 91 Уз 11,76 1 1,16 64 8,22 114% 14,74 778% 100 Ezek a helységek vagy eleve kimaradtak az 1696-os összeírásból, vagy csak a lakóik számát közölték, vagy pedig feltüntették ugyan a művelt terület nagyságát, de a portális adóztatás kötelezettségének ügyét felső szervek döntésére hagyták. 1715-ben már 28 kuriális helységet írtak össze: 6 oppidumot (Balassagyarmatot ezúttal nem!), a tisztán kuriális nemesek által lakott Géc és Kiskürtös mellett most a Madách család rezidenciájának helyét, Tótkelecsényt, továbbá az új falvak közül Bodonyt, Felsősápot, Persét, Petőt, Szentét, Szántót. A romos Hollókő és Somoskő végvárak falai közé telepített néhány család szintén ilyen különleges jogállást élvezett. 1720-ra az újonnan települt Bakó, Csór, Dolány, Kissurány, Ordas, és Vanyarc növelte a kuriális helyek számát 34-re. Az 1715-ös összeírásban e kuriális helységekben telket művelő nemeseket ós a nem-nemesek különféle jogi állapotú családfőit (mezővárosi polgárok, taksások vagy szabadosok, jobbágyok, zsellérek) név szerint felsorolták ugyan, de egyáltalán nem mérték fel e helységek határát. A rendek tiltakozására 1720-ban azután már csak a kuriális helységek nevét tüntették fel az összeírásban, a név szerinti említés is elmaradt. Végül azonban 1728-ban a sok vitát képező kuriális területeket — azaz a kuriális helységeket, házhelyeket, irtványokat, nemesek kezén lévő puszta telkeket — majdnem olyan részletesen felmérték mint az úrbéres és vitán, felül adóköteles szántókat, réteket. Az 1696-os és az 1728-as összeírások mélysége, „illetékességi területe" tehát alaposan eltért egymástól, így összehasonlításuk során is fokozottan körültekintő forráskritikával kell élni. 198