Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)
Tanulmányok - Történelem - Pálmány Béla: Nógrád vármegye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után 1683–1728
sok pusztulással, kifosztottsággal sújtották a nyomorult adózó népet. Az egész vármegyében egyetlen helység, Losonc szabadalmas mezővárosa összesített vagyoni kapacitása haladta meg az 1 adóportát, vagyis 1 y 2 portát tett ki. A legjelentősebb jobbágyfalu ezúttal a losonci járásban, hegyek oltalmában fekvő Turopolja volt, 1 portát a hamuzsírfőzés (cineratio) jövedelmének figyelembe vételével róttak lakosságára. A 155 adózásra képes helység közül 111 (71,61%) mindössze V32— Уд portaegység vagyoni kapacitással rendelkezett, ami mindenképpen egy óriási mértékű elszegényedést, népességcsökkenést jelez. Különösen nagy volt a pusztulás a két déli járásban, a szécsényiben és a kékkőiben. Az Ipoly völgye, a fő hadiút majdnem teljesen elnéptelenedett. Szécsény környékén csak Trázs (ma: őrhalom), Hugyag, Csitár, Halászi és Felfalu községekben regisztráltak V 8 — 1 / 8 portát, Endrefalván, Alsópilinyben és Ludányban pedig 1 / 16 portányi erősséggel pislákolt az élet. Néptelen vagy adóképtelen volt viszont az 1661-ben még lakott Lóc, Rimóc, Megy er, Sipek, Varsány és Iliny. A szécsényi járás déli felén két-három évtizeddel korábban még több nagyközség volt. Ezek közül most, 1683-ban Buják és Csecse adókapacitása % portára, Sziráké Ve portára, Ecsegé pedig 1 / 16 portára esett. A kékkői járás Ipolytól északabbra fekvő így védettebb falvai közül a sok kézműves lakta Alsó- és Felsőesztergály i}/ 2 ill. 3 / 8 porta) valamint Varbó ( 5 / 16 porta) viszonylag keveset pusztult, viszont a folyótól délre csak 9 helységben maradt néhány család (Kösd 3 / 8 , Borsosberénke, Nándor, Tereske, Vadkert %—%, Dejtár, Patak, (Diós) Jenő, Gutta, Tereske, Horpács Ve—Ve porta), míg a török végvár, Nógrád körüli falvak többsége éppúgy néptelenné vált, mint a dunai hadiút mentén fekvő egykor gazdag Verőce és Rád. Viszonylag a legkevésbé megtépázottan a losonci járás úszta meg a hadak árját: itt, a vármegye északkeleti részén egyetlen teljesen elpusztult helységet sem említettek, itt dacolt sorsával Losonc, Gács és Divény, ezekben az években a vármegye három legbiztonságosabb, fallal védett mezővárosa. A füleki járásban a Zagyva völgyi falvak (Egyházas-Terenye, Salgótarján és még tíz környező helység) már ekkor elnéptelenedtek, de 50 falu fizetőképes maradt, bár csak minimális mértékben, V32— Уч porta erejéig. így festett tehát a török, kuruc, erdélyi, moldován, majd a lengyel, litván, német és magyar labanc hadak elvonulása után a „felszabadult" Nógrád vármegye. Az 1684 és 1686 közötti három keserves esztendőben a pestis réme először minden embert — még a félelmet a harcmezőn nem ismerő marcona katonákat is — arra kényszerített, hogy meneküljön, ahová tud. 13 így azután, amikor Buda felszabadításának évében, 1686. november elején hg. Eszterházy Pál nádor parancsára Nógrád vármegye tisztikara is elvégezte a porták helyesbítését és újonnan való összeszámolását, a felmérés — ismét nem lehet rá más jelzőt találni — megdöbbentő pusztulást mutat. 14 A négy járásban összesen 199 helység adózási képességét becsülték fel úgy, hogy összehasonlították a régi portaszámot (portae antiquae) az új helyzettel, vagyis azzal, hogy maradt-e a régi állapot, vagy a háborús években bekövetkezett pusztulás miatt csökkenteni kell-e a portaszámot. Nem deríthető ki, melyik évvel hasonlították össze az 1686-os állapotokat, de nem az 1683-assal, hanem egy korábbi esztendővel. Nos, ezen évek alatt mindössze a losonci járás 11, a füleki processus 8 és a kékkőinek l,azaz egyetlen helysége „maradt az előzőben" (manet in priori). Ezzel szemben még a viszonylag szerencsés Losoncról is azt írták, hogy „e vármegye egyetlen mezővárosa a katonák állandó vonulásaitól kimerült" így portaszámát 1 %-ről 1 %-re csökkentették. A losonci járásban 36 helységnek csökkentették az adóterheit, mert bennük összesen 628 l / 2 elhagyott telek (desolata sessio) volt : így Nagyiámban 72, Szennában 48, Alsósztregován 64, Lentvorában 44, 175
