Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Pálmány Béla: Nógrád vármegye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után 1683–1728

3. táblázat Nógrád vármegye helységeinek megoszlása az adóporták száma szerint 1683-ban Járás neve összesen Portaszám Szécsé- г?- m >•• пуъ Losonci Füleki Helység /o Említik, de nem adózott 1/32—1/16 1/16—1/8 1/8 —1/4 1/4 —1/2 1/2 —3/4 3/4 —1 1 p. felett Kuriális helység taksája: Említik, de nem adózott 0— 60 d 60—100 d 100—200 d 29 8 14 3 4 1 14 5 13 4 5 1 6 1 6 9 15 14 3 1 1 1 1 12 12 12 11 10 2 2 1 56 30 48 33 29 6 1 1 9 2 3 2 26,11 13,70 21,92 16,07 13,24 2,74 0,46 0,46 4,11 0,91 1,37 0,91 Helység 59 26,94o/

0 48 21,92% 50 22,31% 14 17/32 45,36% 62 28,31% 219 100% 100% Adóporták összege 2 27/32 8,88% 5 9/32 16,49% 50 22,31% 14 17/32 45,36% 9 12/32 29,27% 32 1/32 100% Ennek két oka lehetett: vagy teljesen elszegényedtek, földönfutóvá váltak megmaradt lakosai, vagy már egyáltalán nem éltek ott emberek, csupán a teljesség kedvéért sorolták fel a falu nevét az összeírok. A portaegység törvényes számítási kulcsa tudtunkkal nem változott az 1647-eshez képest, mégis óvatosnak kell lennünk, amikor közvetlenül össze akarjuk hasonlítani az 1647-es, az 1661-es és az 1683-as állapotokat! Mert igaz, hogy az adóporták vármegyei összege ezen időszak alatt 250 portáról 160-ra, majd mindössze 32-re zuhant, de mind elviselhetetlenebb adóterhek kivetésével szemben védekező parasztság nyilván fokozottabb mértékben igyekezett eltitkolni is a tényleges vagyonát. Emellett felettébb valószínű, hogy az adózó nép a terhes és veszélyes korszakban az adó alapját képező telkek aprózásával, esetleg pusztán hagyásával, ugyanakkor a könnyen elrejthető, értékesíthető állatállomány növelésével igyekezett biztosítani egzisztenciáját. Azt pedig egyenesen hibának kell neveznünk, ha a portaszám zuhanásából a falvak lakosságának egyenes arányú csökkenésére következtetne valaki. Példaként felhozhatjuk, hogy Rimóc lakossága 1674-ben — mint említettük — 219 fő volt, portaszáma 1661ben 1 14, 1683-ban említett, de nem adóztatott, Lódban a lélekszám ugyanakkor 247, a portaszám 1661-ben csupán %, 1683-Ьаю ez is puszta falu. A portaszám és a lélekszám között tehát nincs közvetlen összefüggés! Mindazonáltal aligha kételkedhetünk, hogy 1683-ban a két egymást követő nagy hadvonulas következményei — mint azt a korabeli vármegyei tisztikar is folyvást hangsúlyozta — mérhetetlenül 174